Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 3. szám - A község telekkönyvi tulajdonául felvett úrbéri közös legelő-, -erdő és nádasról

54 ben a telek közvetlen birtokosa („a haszonvevö tulajdonos") javára a megváltási kedvezményt adja meg, „az osztott tutajdonnak" kényszermegváltás utján való megszüntetését csak bizonyos esetekben s csak a jogosultak kérelmére engedi meg s minthogy sem e törvény, sem más jogszabály „az osztott tulajdoninak a jövőben való alapítását nem tiltja meg s a szokás e részben a régi jogot fentartotta, azt kell megállapítanunk, hogy az élö magyar jog szerint nemcsak a múltban alapított „osztott tulajdonjog" érvényes nninapság, hanem ilyen jog ma is és a jövőben is érvényesen alapítható. Hogy az opt-re is hivatkozunk, annak főleg az az oka, hogy ez mondja meg, hogy telekkönyvezett ingatlanságon dologi jognak jogügyleti uton való megalapítása csak a jognak a tkvbe való bekebelezésével következik be és hogy „az osztutt tulajdonjog" miként telekkönyvezendő. Minthogy jogszabály nem tiltja, a szerződési szabadságból pedig következik: „az osztott tulajdonjog" határidőre s felbontó feltétel alatt is megalapítható. Annak sincsen semmi törvényes akadálya, hogy a telektulajdonos javára az is kiköttessék, hogy a kitűzött határidő leteltével az építmény tulajdonjoga a telek tulajdonjogába kárpótlás nélkül beleolvadjon. Az elővásárlási jog kikötését az opt. 1141. §-a is megengedi. Az cpitraény-tulajdonjog eme korlátolásai a tkvi rdtás 52. §-a d) betűje szerint a tkvbe b kubelezhetők. A A tkvbe bekebelezés nélkül az említett kikötések csak kötelmi hatályúak. „Osztott tulajdonjog természetesen alapitható ugy is, hogy a tulajdonos a telkén már felépült háznak tulajdonjogát és a telek haszonélvezeti jogát ruházza át másra. „Osztott tulajdonjog" esete az is, amikor más a telektulajdonos és más az ültetvénytulajdonos. Ilyen „osztott tulajdonjog" esete forog fenn pl. a még meg nem váltott majorsági szőlőknél, igy a karancskeszi 173. sz. tjkvben, uol: „Zs. J. Bauer, Xutznieszer des Grundes und Eígenthüuier der implantation und Gy. P. de L. Eigenthümer des Grundes". — Ily „osztott tulajdon" alapíttatott és alapitható az erdőkre is. Az 18Ü6 : XXV. tczikk ilyen esetekről is megemlékezik és jogunk egyáltalán nem tiltja, hogy ilyen a régi jogunkban nem ritka „osztott tulajdon" (Pflanzen-Superficies v. Implantation-Supeilicies) alapittassék ina is. 497. sz. előfizetőnek. Az 1868 : L1V. tcz. 19. §-át, amely azt rendeli, hogy : „azon ügyek ellátása és kezeiése, melyek a fennálló telekkönyvi rendszabályok szerint intézendők el, a telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozik", az 1881: LIX. tcz. érintetlenül hagyta. A tkvi rdtásnak 143. §-a tehát egész terjedelmében hatályban van most is, avval a csekély különbséggel, hogy a 14 napos határidőt a birói gyakorlat 1 nappal meghosszabbította. 70972/1896. Im. sz. rendelet 9. §-nak első bekezdése világosan mondja, hogy ahhoz, hogy maga a póthelyszinelés foganatosittassék, szükséges, hogy azt az igazságügyminiszter elrendelje. Kivétel csak az id. rendelet lü. %-nj.k esetében van (1. ennek harmadik bekezdését.) Z. J. urnák. Dehogy is mindegy az, hogy melyik lapon foganatosítjuk a széljegyzést. Hiszen a tkvi rdtás 161. §-ának első bekezdése világosan rendeli, hogy „azon telekkönyvi betétben s annak azon lapján, hol a bejegyzésnek történnie kell" — foganatosítandó a széljegyzés. Aki nem tartja be ezt a szabályt, az törvényt sért. Igenis törvényt, A tkvi rendtartások ugyanis már régóta törvényerejücknek tekintendők. Törvényerojüekké