Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

36 Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amely a földadókataszter és a te­lekkönyvi betétekből álló telekkönyv között fennáll, nemcsak kívánatos, hanem szükséges is, hogy a földadókataszteri és a telekkönyvi betétszerkesztési mun­kálatoknál az utónevek irása tekintetében azonos eljárás követtessék; mert ellenkező esetben e munkálatok vezetésében könnyen káros kihatású zavarok támadhatnak. Figyelmeztetem ennélfogva a telekkönyvi hatóságokat, hogy a 80,000. 1906. szám alatt az anyakönyvek vezetése tárgyában kiadott belügyminiszteri utasítás 55. §-a 7. pontjának (Rendeletek Tára 1906. évfolyam 1834. lap) meg­felelően azokat a utóneveket, amelyek á magyar nyelvben is előfordulnak, a telekkönyvi betétekre is magyar nyelven kell bevezetni. Azonossági kételyek esetén azonban, különösen, amikor a nem magyar utónév és az e helyett beirt magyar utónév azonossága kétségen felül nem áll, az utónév magyaros alakja után a fél által használt vagy a telekkönyvben már előforduló idegen hangzású utónevet zárójel között ki kell tenni. Ha pedig annak szüksége forog fenn, hogy az ily név mellé oly köze­lebbi jelzőt is kell irni, amely a telekkönyvi betótszerkesztő utasítás 124. §-a szerint szintén zárjel közé kerül, az idegen hangzású utónevet és kérdéses jel­zőt egyazon zárjel közé kell foglalni, pl. Popovics Lipót (Leloslav, István fia). KÜLÖNFÉLÉK. Az országos központi hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó községi szövetkezetek által kívánt telekkönyvi kivonatok bélyegnientes kiadásának vagy kiegészítésének nincs helye, amikor a telekkönyvi kivonat vagy ennek kiegészítése nem a szövetkezet által adott kölcsön jelzálogos biztosítása végett szükséges. Előfordult eset alkalmával a kir. igazságügyminiszter a kir. pénzügyminiszterrel egyetértően azt a kijelentést tette, hogy ugy az 1898: XXIII. tcz. 47. §. 2. e) pontjának, mint a 61,543/1899. IM. számú ren­delet értelmében az országos központi hitelszövetkezet és a kötelékébe tar­tozó községi szövetkezetek részére telekkönyvi kivonatok bólyeginentes ki­szolgáltatása csak abban az esetben van helyén, amikor ezekre a kivona­tokra az emiitett szövetkezeteknek az általuk nyújtott kölcsönök jelzálog­jogi biztosítására van szükség. Nem forog fenn azonban ez az eset, amikor a jelzálogjognak e szövetkezetek javára leendő telekkönyvi bejegyzésére irányuló kérelem már elő van terjesztve. Ez okból az ily kérelem előter­jesztésével egyidejűleg vagy később kért telekkönyvi kivonatokat a szövet­kezetek részé: e nem szabad bólyegmentesen kiadni. Ugyanez áll a dolog tormészote szerint akkor is, ha a korábban szabálysze* üen bélyegmentesen kiadott telekkönyvi kivonatokat az országos központi hitelszövetkezet vagy a kötelékébe tartozó községi szövetkezetek javára utóbb foganatosított be­jegyzésekkel kell kiegészíteni. Ami különösen a jelzett kivonatoknak azt a kiegészítését illeti, amely a telekönyv átalakításakor törtónt változtatásokat tünteti fel, e részben a m. kir. igazságügyminiszter még a következőket jegyezte meg: A telekkönyvnek birtokrendezés folytán bekövetkező átalakításakor és az átalakítás folyományaként a telekkönyvi tehertételek a fennálló sza­bályok értelmében csak annyiban esnek változás alá, hogy az egész községi határ birtokrészleteinek uj számozása esetén a telekkönyvezett tehertételek­ben esetleg idézett birtokrészletszámokat áthúzzák és helyükbe uj részlet­számokat irnak Ez azonban annál kevésbbé érdekli a szóbanforgó hitelszö­vetkezeteket, mivel az általuk adott kölcsönök az egész jószágtesteket és nem ezek egyik vagy másik részletét terhelik és igy a javukra szóló jel-

Next

/
Thumbnails
Contents