Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

37 zálogjogi bevezetésekben a birtokrészlotszámok alig szerepelnek. Az a változás pedig, mely a tolekkönyvátalakitáskor a birtokállást éri. már ;i birtokrendezés során állt be és igy ennek helyessége csak a birtokrendezési eljárásban ellenőrizhető. Megeshetik ugyan, hogy a telekkönyv átalakításakor a birtokállás telekkönyvi bevezetése nem felel meg a birtokrendezés eredményének, mert kevesebb vagy kevesebbet érő más ingatlant ölel fel, mint azok az ingatlanok, amennyit a birtokrendező bíróság a terhelt régi ingatlan tejében kiadott. Ámde ez a körülmény a telekkönyvi kivonatból és a bevezetett uj birtokállásból egymagából meg nem állapitható ; másfelől a telekkönyvi kivonat az átalakítás befejezése után a telekkönyvezett uj birtokállást oly időben hozza a szövetkezet tudomására, amikor a szövetkezet kiigazítási igényének érvényesítésével talán már elkésett. Ugy a telekkönyvezett uj birtokállásnak a kirtokrendezés eredményével való egybevetésére mint a netaláni hibák kiigazítására a megfelelő alkalom a telekkönyvátala> kitási tervezet hitelesítésére irányuló eljárás, melynek iratait minden érde" kelt, tehát a szövetkezet is megtekintheti. (17,270/1910. LM. sz.) Gyalogolási dijak felszámítása. Telekkönyvi "átalakító ós helyesbítő ügyekben az ingatlanok azonosságának és a tényleges birtoklás tényének a megállapítása végett a helyszínére való kiszállásnak helye nem lévén, azok a gyalogolási dijak, amelyek ily czélból foganatosított gyalogolásokból származnak, nem állapithatók meg; az olyan gyalogolásokból származó dijak azonban, amelyekre vonatkozólag a kiszállást az ingatlan eldarabolása, illetve az eldarabolási vázlatrajz elkészítése tette szükségessé, az 1896. évi 21,224. IM. számú rendelet 15. §-ában és az e szakasz értelmezése tárgyában kiadott 1908. évi 28,969. ÍM. számú közleményben foglalt feltótelek fennforgása esetében érvényesíthetők akkor, ha a kiküldöttek minden egyes esetre vonatkozólag külön-külön igazolják azt, hogy a helyszíni szemlére a jelzett okból volt szükség ós ha kimutatják azt is, hogy a helyszíni szemlére múlhatatlanul szükség volt, mivel a nélkül az eldarabolási vázlatrajzot elkészíteni nem lehetett s az ekkóp szükségessé vált gyalogolási időtartamot pedig órától-óráig tüntetik fel. (1910. Ég. 283/9. sz.) A felső leányiskoláknak a középiskolák és a polgári iskolák negyedik osztályával egyenrangú tanintézetek közé sorolása. Az 1883: I. törvónyczikkben megszabbott köztisztviselő minősítés szempontjából egyenrangúaknak tekintendő tanintézetek ós tanfolyamok megjelölése tárgyában 1890. évi január hó 5-ón 80,816/89. szám alatt kiadott belügyminiszteri körrendelet 4. pontjának kiegészítéséül a belügyminiszter ur a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg 1910. évi május hó 23-án 90,350/1909. BM. szám alatt kibccsátott rendeletében kijelentette, hogy a felső leány népiskolák második osztálya tanértékre nézve egyenlő értékű a polgári iskola negyedik osztályával s ennélfogva az idézett minősítési törvény szempontjából is az algimnáziumokkal és alreáliskolákkal, illetőleg a polgári iskola negyedik osztályával egyenrangúnak tekintendő. (1910. T. 201/3.) A műszakilag nem fejlesztett ártér a telekkönyvi betétben nem tüntetendő ki. Előfordult eset alkalmából abban a kérdésben, hogy ki kell-e tüntetni az árteret a telekkönyvi betétben akkor, ha műszakilag készített ártórfejlesztósi munkálat nem készült, — a m kir. igazságügyminiszter a következőket jelentette ki: „Az 1900: XV. tcz. 1. §-a szerint az ártérminöséget a telekkönyvi be* tétekben csakis abban az esetben kell kitüntetni, ha az ártér pontosan kimutatható. Ugyané törvényszakasz szerint az ártórminősóget a betétek A) lapján, az ártért a fensiktól elválasztó u. n. hullámvonalat pedig a kataszteri térképnek telekkönyvi térképül szolgáló másodlatán kell feltüntetni. Az idózett törvény 3. §-a továbbá akkópen intézkedik, hogy a földrészletek ártérbe eső részének kataszteri tiszta jövedelmét a pénzügyi hatóság határozza meg s mutatja ki. tízekből a törvényes szabályokból az következik, hogy miután az ártérminöséget a telekkönyvben azoknál az adatoknál kell feltüntetni, amelyeket a telekkönyv a kataszterből vett át ós amely adatoknak a fennálló sza-