Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

32 A törlesztéses kölcsönökkel, vagy záloglevelek kibocsátásával foglalkozó intézetek sem félthetik gazdasági érdekeiket, ha további üzleti kapcsolatb i lépnek sem ; mert ha a papirokon venni szokott üzleti nyereséget s a kölcsön folyósításakor nynjtott kedvezményeket az egész törlesztési időtartamra, az összes törlesztési részletekbe szétosztják is s a kölcsön a törlesztési tervtől eltérőleg kerül visszafizetésre, ez esetben sincs szükség a törvény rendelkezéseinek kikerülésére, mert a visszafizetés által szenvedett károk s a törlesztési részletekben biztositott haszon elmaradása ellen a járulékok 8°/o-ig emelhető keretében a jogos érdekek mindig megfelelő biztosítékot találhatnak. Ha figyelembe vesszük még az életviszonyoknak a törvény által érintett jelenségeit is mint külső körülményeket, az érdek ellentétek kiegyenlítő harczában mindinkább tapasztaljuk a humánus czélok jogos érvényesülését, amikor a törvényhozás sürgősen hozott novelláris intézkedések által siet az adós védelmére, a hitelélet terheinek a könnyítésére, amikor állam és társadalom karöltve törekszenek a közjólét előmozdítására, ily körülmények közt a törvény rendelkezéseiben található alapos kétség mellett sem lehetne a törvényt kiterjesztőleg az adós positiv kárára magyarázni; szigorúbb értelmezés mellett a törvény szellemét és czélját követve pedig csak a melléktartozásokat 8%-ig korlátozó állásponthoz lehet jutni. Szólni kívánok még röviden a kártalanítási dij érvényesítéséről a végrehajtás folyamán, azért különösen, mert az eljárás e szakában a fenti álláspont következetes keresztülvitelével a birói gyakorlatban még nem találkoztam. Kérdés, hogy a zálogjoggal biztositott kártalanítási dij az ingatlan árverési vételárára sorozható-e s abból kielégithető-e ? Szerény véleményem szerint nem. Ez álláspont helyessége a törvény tilalmától eltekintve is magából a kártalanítási dij jogalapjából indokolható. A kártalanítási dij ugyanis a kölcsönügyletnek a szerződésben kikötött időtartam lejárta előtt történő felbontásáért, illetve az adós azon szerződésszerű jogának gyakorlásáért, mely szerint a kölcsönösszeget idő előtt visszafizetheti, a hitelezőnek járó ellenérték : az adós és hitelező szerződéses megállapodásának tárgya ; az adós részéről a szerződésbe foglalt alternatív kötelmek közül történt választásnak, tehát az adós positiv tényének, akaratának folyománya. S mondható-e, hogy az adós fizeted, teljesítési kötelezettségének