Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

28 törvényhozó a kamat addig is ismert fogalmának megjelölésénél egy részletesen magyarázó meghatározásnak a törvény szövegébe való felvételét szükségesnek találta. S most még e meghatározás gondosan összeállított szavait kapcsoljuk össze a 3. §. rendelkezéseivel, mely a kamatnak mint a minden melléktartozás gyűjtő fogalmának maximális határát 8%-ban megállapítja s a 8°/o-ot meghaladó fizetés- vagy teljesítést megtiltja ; ez egybevetés folytán szembeszökően domborodik ki a vitatott értelem, amely szerint a törvényhozó a melléktartozás 8%-os maximális keretébe minden kötelezettséget belevonni czélzott, ami a kölcsönvett tőke használatáért, vagy abból folyólag, azzal kapcsolatosan, a kölcsönadástól a visszatérítésig, a lejáratkor, korábbi vagy késedelmes kifizetés vagy megtérítés alkalmával, bármely czimen teljesitendő. A törvényhozó azonban a gondos körülirásnál még nem állt meg, előre látott, arra gondolt, hogy bármennyire is törekedett kifejezésre juttatni a törvény czélját, meghatározása mégis általános s az általános megjelölésből minden újonnan keletkező melléktartozás érvényesitésénél kétség támadhat az iránt, hogy az a törvényben megjelölt kamat fogalma alá esik-e, illetve a törvény tilalmába ütközik-e, s bizonyára e kétség elhárítására volt figyelemmel azáltal, hogy tovább ment s felsorolta egyenként is azokat a melléktartozásokat, amelyeknek kikötése akkor szokásos volt s akként rendelkezik folytatólag, hogy a kamat 8%-ot kitevő legmagasabb összegébe a kötbér, üzletidij, megtérítési összeg, s végül arra is tekintettel, hogy a hitelélet fejlődése idővel még más, uj elnevezésű melléktartozásokat teremthet s a törvényes felsorolásból az ujabb megjelölés hiányozván, alkalom nyilik a tilalom kikerülésére, ezt eleve kizárandó, hozzáteszi: és mindennemű melléktartozás is beszámítandó. Kétségtelen a törvény igy felfogott valódi értelméből, hogy a törvényhozó a kölcsönnel kapcsolatos és a tőkét meghaladó mindenféle kötelezettséget egybefoglalt s beszámítani szándékozott a 8% maximum megállapításánál. Kétségtelen, hogy éppen azért állapított meg egy maximális kamatlábat, hogy az addig agyonsanyargatott adós tudja azt, miszerint a tőkének legfeljebb 8%-át teheti ki az a tartozás, amit jövőben tőle az uzsora furfang bármely cziinein összesen követelhetnek. Miért igyekeznek hát a pénzintézetek a törvény oly nagy körültekintéssel megszövegezett meghatározásából a kártalanítási