Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

27 a 8u/o-ot meghaladó kamat tilalmának a megkerülésére nem alkalmas, a 2. §-ban részletesen meghatározott melléktartozás fogalmán kivül eső, a kamattól, illetve kamatszerii járuléktól teljesen eltérő jogi természetű szolgáltatás; a tőke idő előtti visszafizetéseért szerződésileg kikötött kártérítés. Szerény véleményem szerint éppen e felfogásban van a tévedés, amit a törvény 2. és 3. §-ainak grammaticai és logicai magyarázatából a törvény szavainak s szellemének valódi értelmét kutatva megkísérlek igazolni. Az alapot a 3. §. rendelkezése képezi, mely a bíróilag érvényesíthető kamat maximumát ö°/o-ban határozza meg s a 8%-ot meghaladó mellékszolgáltatásnak még biztosítása elé is tilalmat vet. A törvényhozó e merev, szigorú rendelkezés statuálásához az akkori súlyos hitel viszonyokból szerzett alapot s abból a felfogásból indult ki, hogy ha az adós a kölcsöntőke követelések után összesen 8°/o-ot fizet melléktartozásként, e teljesítés által a hitelező gazdasági érdekei kellő kielégítést nyerhetnek ; másrészt a hitelre szorult adós is oltalmat talál az uzsora szertelen túlkapásai ellen, mely a kölcsönügyletek nagyobb részében aránytalan, nem ritkán a tőkéig emelkedő sőt néha azt is meghaladó százalékot kívánt járulékul, mely eiviselhetlen megterheltetés az adós tönkrejutását eredményezte. A törvényhozás nem nézhette tétlenül az uzsora nyomasztó átkát, meghatározta a kamatláb maximumát 8°/o-ban s tilalmat állított a 8%-on felüli kamatnak még a nyilvánkönyvi biztosítása ellen is. S hogy ez a czélja eredményes s az uzsora titokzatos működése által kijátszható ne legyen, egy külön szakaszban — a 2. §-ban — részletezte a kamat fogalmát, kimondván, hogy kamat alatt nem csak a pénzben fizetendő minden melléktartozás értetik, hanem bármely dolog, vagy haszon, melynek adására, vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetve visszatérítésén kivül kötelezettséget vállal. Olyan meghatározás ez, melynek minden szavából kiérzik a törvényhozónak az adós megmentésére siető gondossága, humánus czélja. Lehet-e kétség a törvény létrejöttének indító okai, alapelve s czélja felett az olyan körülményes meghatározás mellett, amely a kamat fogalmába minden melléktartozást belevon, nem csak ami pénzben fizetendő, de kamatnak tekint minden értéket, legyen az bármely dolog vagy haszon, aminek adására vagy teljesítésére az adós a tőkén kivül egyáltalán kötelezettséget vállalt. Lehet-e kétség a mellóktartozások íogalma körül, amikor a