Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 1. szám - A jelzálogi egyetemlegesség korlátolása

11 Á jelzálogi egyetemlegesség természetesen utólag is korlátolható. És — ugy látszik — ez gyakrabban fordul elő. Különösen nagy összegű pénzkölcsönöknél a hitelező korlátlan egyetemlegességü jelzálogi biztosítást követel, később azonban, amikor tetemes résztörlesztések történnek, már készséggel egyezik bele abba, hogy a törlesztett részletek egyik-másik jelzálogról töröltessenek, de többnyire csak az egyetemlegesség épségben hagyásával. Az ilyen esetekkel a gyakorlat nem igen van tisztában. A kérdés tüzetesebb tanulmányozása előtt én is abban a nézetben voltam, hogy a jelzálogok egyikéről vagy másikáról, de nem mindenikéről történő részleges törlés esetén a jelzálogi egyetemlegesség megszűnik. (L. e lap XII. évf. 3. és XIII. évf. 9. számaiban közzé tett szerk. üzeneteket.) Miként a fentebbiekből látható, ez csak akkor következik be, ha a követelési összeg a jelzálogok között szétosztatik. Tudok azonban egy konkrét ügyről, amelyben a tkvi hatóság egyenesen abban á véleményben volt, hogy jelzálogi egyetemlegesség esetén az egyik jelzálogról való részleges törlésnek egyáltalán nincs is helye! Az espt a következő. A sz i 900. és 3579. sz. tkvi betétekben a zálogjog 250000 K erejéig egyetemlegesen van bejegyezve. Beadtak egy kérvényt, amelyben a 900. sz. betétben 50000 K erejéig „azegyetemlegességi jogviszony fenntartása mellett" való részleges törlésért folvamodtak. A tkvi hatóság e kérvényt elutasította, evvel az indokolással : „a zálogjog oszthatatlan lévén, mindkét betétben csak egyenlő összeg erejéig állhat fenn, az oszthatatlanság elve tehát kizárja több betétben különböző összegek erejéig a zálogjog törlését még akkor is, ha az érdekelt felek abba beleegyeznek. Mert az lehetetlenné tenné a főbetétből a mellékbetét állásának megállapítását." Nagyon igaz, hogy a zálogjog oszthatatlan, aminthogy voltaképen mindenféle jog oszthatatlan, mert az osztás physikai müvelet lévén, osztani csak dolgokat (res corporales) lehet. Amidőn azonban a tkvi hatóság a zálogjog oszthatatlanságából indulva ki, ennek folyományaként „egyenlő összeget8 emlit: merőben idegen alkotó elemet visz be a zálogjog fogalmi körébe, mert az az összeg, amelyről itt egyáltalán szó lehet, nem a zálogjognak, hanem a zálogjog által biztosított követelés egyik alkotó elemének, a szolgáltatásnak a tárgya, vagyis, hogy ugy mondjam, nem a zálog-