Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 1. szám - A jelzálogi egyetemlegesség korlátolása

10 jnk, hogy a dolog V« részének A, 2/o részének B és 3/« részének C a tulajdonosa, amivel azonban kétségtelenül csak a tulajdonosi jogokban való részesedés mérvét akarjuk feltüntetni. Éppen igy van a fentebb taglalt második esetben, amelyben a követelés öszszegének részei*) a biztositásnak, vagy mondjuk — ismét csak a szemléltetés kedveért — dologi felelősségnek mérvét mutatják. Maga a követelési összeg felosztva nincs. Minthogy már most a jelzálogi egyetemlegességnek törvényes kelléke a követelés osztatlansága : egyetemlegességről csak ebben a második esetben lehet szó, az első esetben egyetemlegesség nem keletkezhetik. A jelzálogi egyetemlegesség korlátolása gyakran lehet kivánatos. Bizonyára nagy számmal vannak esetek, melyekben a többszörös jelzálogi biztosítást kínálók nagy súlyt helyeznek arra, hogy az egyes jelzálogok szükségtelenül a kellő mértéken felül ne terheltessenek, anélkül, hogy a követelés egységet megbontani akarnák. Ha én egy 1000 K-ás kölcsönt veszek fel, kézi zálogul adok egy 500 K-t „testvérek közt is" megérő ékszert, állítok két készfizető jómódú kezest, akik ezreket érő tehermentes telkeket kötnek le jelzálogul: igazán nincs komoly szükség arra, hogy ezek a jelzálogok az egész követelési összeggel terheltessenek és ezáltal hitelképességük ok nélkül csökkentessék, másrészt az úgyis fennálló egyetemleges kötelezettségre való tekintettel éppen nem gondolnak a kezesek a jelzálogi egyetemlegesség kizárására, vagyis arra, hogy az általuk lekötött jelzálogok között a követelési összeg megosztassék és a jelzálogok ez összeg egyes és pedig más-más részeit fedezzék csak. Ilyen és ehhez hasonló esetek nagy számmal fordulhatnak elő. Magától értetődik, hogy a korlátolt jelzálogi egyetemlegesség részleges is lehet akképen, hogy az egyetemleges jelzálogok közül egy vagy több az egész követelési összeggel, a többiek pedig csak — egyenlő vagy különböző — részösszegekkel terheltetnek. *) Ezek a részek természetesen akkor ís hányadok, ha nem törtekkel fejezzük ki őket, mert ha csak annyit módunk, hogy 900 K-ból 300 K, akkor ez a 300 voltaképen - 100'ooo = Vs. (Gyakori eset, midőn a közös legelőbeli osztatlan illetőségek nagyságát feltüntető törtek nevezője : a legelőnek Oölekben kifejezett területe, — araikor tehát e törtek számlálói a legelő bizonyos számú •-ölét mutatják, ámde azért mégsem jelzik a legelőnek feltétlenül ugyanilyen kiterjedésű és csak éppen bizonytalan fekvésű és alakú darabját, mert hiszen a legelő nem áll okvetlenül mindenütt egyforma minőségű földből.)