Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az osztott tulajdonról

110 A kincstári bányatelepeken (pl. Alsófernezelyen) a kincstár a tökl tulajdonosa, a bánya- és kohómunkások pedig felülépitménytulajdonosai és földhaszonélvezői a belsőségek nagy részének. Ez az osztott tulajdon tlkvileg különfélekép van bejegyezve. Van tisztán ilyen osztott tulajdon. Van, ahol a haszonvevő tulajdonjoga elidegenitési és terhelési tilalommal van korlátozva. Van, ahol a terhelési tilalom épségben tartásával ki van kötve, hogy a haszonvevő tulajdonjoga a kincstár hozzájárulásával csak bánya- vagy kohóinunkásnak idegeníthető el. Van olyan eset is, ahol be van jegyezve, hogy a haszonvevő tulajdonos jogai csak a kincstári munkás örökösére — a kincstár hozzájárulásával —- szállhat át. Szóval mindennemű korlátozással a haszonvevő tulajdonos joga ugy meg van kötve, hogy csak a saját személyére nézve a felülépitmény tulajdona és az ingatlan haszonélvezeti joga sértetlen, de az is — szerződésük értelmében — csak ugy, hogy ha a kincstárnak arra a helyre szüksége van, vagy más okból is, onnan a földhaszonélvezőt épületeivel, kárpótlás mellett bármikor kitelepítheti. Ahol ez a jogviszony tlkvileg rendezve, illetve bejegyezve van, ott a betétszerkesztésre vonatkozólag a tlkvi állás az irányadó. De ahol ez az osztott tulajdon felvéve nincs (s ilyen a fennirt kincstári bányatelepen van mintegy 150 belsőség) felveendő-e, ha ehez a földtulajdonos hozzájárul • ténylegesség alapján, esetleg korlátozásaival együtt ? Erre s általában arra, hogy az osztott tulajdonnal a betétszerkesztés során mikép kell elbánni, megfelel az 5844/903. IM. szánni rendelet, amely szerint: ha az osztott tulajdon telekkönyvezve van, azt s az esetleg arra vonatkozó jogváltozást az újonnan szerkesztendő betétbe át kell vinni; ha az ingatlan telekkönyvezetlen, akkor a helyszinelési szabályok szerint kell eljárni; ha azonban az ingatlan valakinek teljes tulajdonául van felvéve, akkor a ti^ajdonjognak megosztását sem ténylegesség alap* ján, sem kérvénypótló jegyzőkönyvvel a bizottságnál kérni nem lehet s kérelmező utasítandó, hogy kérését a rendes uton a telekkönyvi hatóságnál terjessze elő. Ez utóbbi intézkedés oly helyen, ahol a telekkönyvezett ingatlanra vonatkozó telekkönyvezetlen osztott tulajdon tömegesebben