Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az osztott tulajdonról

109 épület, szobák, pinczék, padlás ós különböző udvarrósz szerint van különböző tulajdonosok javára felvéve s állandó tárgya a csak ezen specziális felvételnél lehetséges tlkvi bejegyzéseknek.* A felek akaratából osztott tulajdon tehát, a tlkvi bejegyzések tárgyát képező jogügylettel csak egész jószágtestre alakitható s ez tlkvileg is bekebelezendő. Miután jogszabályaink nem tesznek különbséget a különböző — teljes és osztott — tulajdon korlátozásai között, azok a korlátozások, amelyek a teljes tulajdonra bekebelezhetők, kétségkívül az osztott tulajdonra is bekebelezendők. Ha most már a haszonvevő tulajdonossal szemben elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, akkor ez kitüntetendő. Ez esetben a haszonvevő tulajdonos jogának terjedelme — ha épület nincs az ingatlanon — a haszonélvezettől csak abban különbözik, hogy átörökíthető. Ha pedig a főtulajdonos, az osztott tulajdont, ezen korlátozások mellett a haszonvevő tulajdonosnak csak élettartamára adta és ha épület sincs az ingatlanon : a haszonvevő tulajdonos joga, a haszonélvezőével azonos terjedelmű lesz, — s daczára ennek, mégis osztott tulajdon létesül, mert a felek akarata erre, nem pedig az ingatlannak szolgalommal való megterhelésére irányult. Az élettartamtól függő feltétel — nem lévén lehetetlen — szintén bekebelezhető, miért is ilyen osztott tulajdon is létezhetik. így tehát a haszonvevő tulajdonos tulajdonjoga annyira korlátozható, hogy jogosultsága a haszonélvezettől nem különbözik, terjedelme azzal azonos, s igy a tulajdon megosztása csak tictio/ mert nem a tulajdon osztott, hanem csak annak használata van a haszonvevő tulajdonosnak átengedve, ugy hogy azt som el nem idegenítheti, sem meg nem terhelheti, sem hagyatékának tárgyát nem képezi, mégis osztott tulajdonként a tlkvi bejegyzéseknek önálló tárgya. Az 1873. évi XXII. tcz. 20. §-a kimondja, hogy a bánya- stbi üzem érdekében létrejött telepitvényekre ezen törvény nem vonatkozik, az ott létrejött osztott tulajdonok megváltására jogszabály nem lévén, a haszonvevő csak ugy válhatik teljes tulajdonossá, ha a földtulajdonos hozzájárulásával a földtulajdont is megszerzi. — Ezzel szemben a másnemű telepitvényok- és majorsági zsellérbirtokoknál meg volt adva a mód, hogy a földtulajdonos akaratával szemben, a haszonvevő — megfelelő megváltási összeg fejében — teljes tulajdonossá váljon. * L, a betétszerk. Utasítás 114. §-ának második bekezdését, Szetk,