Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az osztott tulajdonról

108 A tlkvi bejegyzések szerint a gyakorlatban az osztott tulajdonnak azon alakjával találkozunk, amikor más a földtulajdonos és más az épülettulajdonos s földhaszonélvező. Ugyanaz a megosztás ez, ami a telepitvényeknél és a majorsági zsellérbirtokoknál található. Hogy a haszonvevő tulajdonos osztott tulajdonáért a főtulajdonosnak bért — taksát — íizet-e vagy esetleg egyéb viszont szolgáltatás ellenében vagy anélkül jutott tulajdonához, az jogilag irreleváns. A lényeg az, hogy dologban! joga van a föld haszonélvezetére s az azon levő felülépitményre. A földhaszonélvevő jogának terjedelme lényegileg nem korlátozott haszonélvezet, mig a felülépitinénytulajdonos az épületekre bir kirekesztő tulajdonjoggal. Es ugy vélem, nincs jogszerű akadálya annak, hogy e két jog egymástól elválasztható is legyen, mert feltéve, hogy a megsemmisült felülépitményt a haszonvevő tulajdonos felépíteni egyáltalán nem szándékozik, felülépitménytulajdonosi minősége — miután felülépitmény nincs — törölhető. A haszonvevő tulajdonos kérésére vagy beleegyezésével, vagy esetleg helyhatósági bizonyítvány alapján. Ez esetben csak a földhaszonélvezet maradna fenn, mint a földtulajdonnal kapcsolt osztott, tulajdon. S habár e jogosultság a haszonélvezethez igen közel áll, attól abban különbözik, hogy mig a haszonélvezet a jogosult élettartamához kötött személyi szolgalom, addig a földhaszonélvezet elidegeníthető és öröklés tárgyát képezi, hacsak korlátozva nincs. A tlkvi rdts 55. §-a szerint minden tlkvi jószágtest jogi tekintetben egy egésznek tekintendő s ennélfogva a tulajdonjog is arra, csak testileg osztatlanul lévén bejegyezhető, az osztott tulajdon is csak egész jószágte-stre alakitható, — és pedig a kir. Kúriának 1875. évi 5007. sz. határozata szerint azért, mert az osztott tulajdon lényege szerint az egyik felet a tulajdonjog, a másikat a haszonvétel illetvén, a dolog csak egészben s nem részeiben osztható, így valamely ingatlanon levő több épületnek, különböző tulajdonosa nem lehetne, mert akkor az ezekre vonatkozó jogügyletek tlkvi bejegyzése zavarra adhatna okot. iía ilyen eset fordulna elő, akkor az ingatlanból több jószágtest alakítandó s akkor a tulajdon is megosztható. Szabálytalan lenne az is. hogy az épület különböző részeire, küiönböző tlkvi tulajdonosok jegyeztessenek be, akár teljes jogú, akár haszon ve vő tulajdonosnak, bár egyes városokban a helyszínelés! felvételnél erre találunk példát. Így Marosvásárhelyen egy régi