Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1911 / 7-8. szám - Az osztott tulajdonról
10? Mert az általában elfogadott jogi meghatározás szerint a tulajdonjog valamely dolog fölött gyakorolható legnagyobb s legszélesebb körű jogi hatalom lévén, korlátozást lényegénél fogva nem tür. Ellenkezik a tulajdonjognak az optkv. 354. § szerinti alanyi meghatározásával is, amely szerint „a tulajdon azon szabadság, miszerint valaki a dolog állagával s annak hasznaival kénye szerint bánhatik s abból minden mást kizárhat" — miből következik, hogy ha a dolog állagával s annak hasznával nem rendelkezik, abból mást többé ki nem zárhat, akkor már nem is tulajdonos, hanem valami más. Zlinszky-Reiner szerint „a helyes felfogás szerint az itt szóban levő jogok idegen ingatlan használatára vonatkozó elidegeníthető és elörökithető dologbeli jogok, amelyek * szerint mint ilyenek a tlkvi bejegyzéseknek is önálló tárgyát képezik". Vagyis más szóval elidegeníthető és átörökíthető haszonélvezet és épülettulajdon. A telepitvényekről szóló 1873. évi XXII. tcz. az addig osztott tulajdont képezett telepitvényi földeknek ; az 1896. évi XXV. tcz. a szintén osztott tulajdont képező majorsági zsellérbirtoknak és ehhez hasonló természetű birtokoknak megváltását s igy közvetve ezen osztott tulajdonok megszüntetését szabályozza. Ezekből kitetszik a törvényhozás ama szándéka, hogy a törvény által alkotott osztott tulajdont lehetőleg megszüntesse. Az 1873. évi XXII. tcz. 2G. §-a szerint "ezen törvény nem terjed ki ama telepitvényekre, ahol nemcsak a föld, de az épületek is a tulajdonosé, továbbá a gyár-, báuya- és erdőüzem érdekében keletkezett telepitvényekre. Tehát ez utóbbi esetben az osztott tulajdon kifejezetten fenn van tartva, s mig a tlkvileg kitüntetett régibb osztott tulajdon érintetlen marad, a felek akaratából új osztott tulajdon is keletkezhetik. Daczára annak, hogy ez a tulajdonjog természetével ellenkezik, előfordulhat uj osztott tulajdon alakítása azért, mert a felek közötti jogviszony másképpen nem rendezhető s nagyobb garancia az, ha tulajdonjoguk telekkönyvileg — bár megosztva is — ki van tüntetve, mintha ennek nyoma nincsen. Kérdés most már, hogy az osztott tulajdon megalapításánál minő szabályok az irányadók, — hogy a főtulajdonos vagy a haszonvevő tulajdonos joga további korlátozásnak kitehető-e — és főleg, hogy a betétszerkesztés folytán az osztott tulajdon — esetleg korlátozással is — ténylegesség alapján felvehető-e ?
