Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 6. szám - A telekkönyvi rendtartás 155. és az O. P. T. K. 469. §-airól. Felelet Hamar Gyula szakolczai járásbirónak, ilyen czimü czikkére

98 hatálytalan az esetben, ha az alapul szolgáló, bár a telekkönyvből még ki nem törült zálogjoggal biztosított követelés, az alzálogjog szerzésekor már ki volt fizetve, de hozzáteszi a jeles czikkiró, hogy a bíróság ezen döntésével a törvény ellenére hozott Ítéletet. Ez a kifejezés tulajdonképen az, ami engemet ezen felszólalásomra késztet és ezen sorokkal ki akarom fejteni, hogy a bíróságnak ezen döntése mindenképen törvényes alnpon áll. Amit a felebbezési bíróságnak ítéletében esetleg kifogásolni lehet, az legfölebb azon indokolása, hogy „végrehajtás utján szerzett zálogjognak hatálytalan volta elbírálásánál a szerzés jóhiszeműsége nem jöhet tekintetbe", itt ugyanis nem a bona vagy a mala íides a punktum saliens, . hanem az egész dolog a publica íides hiányán fordul meg, vagyis az Ítélet helyesen ugy volna indokolandó, hogy aki végrehajtási foglalás utján szerez telekkönyvileg biztosított és még ki nem törölt követelésre alzálogjogot, olyan időben, mikor ezen lefoglalt követelés már ki volt fizetve, az nem hivntkozhatik a publica fidesre mé^ az esetben sem, ha egyébként jóhiszemű szerző is, miután a publica fides csak a jogügylettel szerzett telekkönyvi jogoknál jöhet tekintetbe. Nézzük tehát mi az a publica fides ? kit véd meg az ? Helyes felfogás szerint a publica fides azt a jóhiszemű szerzőt védi, ki a telekkönyv közhitelességében bizva, az abban bejegyzett jogok tekintetében bocsátkozik valakivel jogügyletbe és a telekkönyvi állásra való tekintettel szolgáltat ellenértéket, ezt a jóhiszemű szerzőt a publica fides megvédi mindenki ellen, aki jogát nem telekkönyvi bejegyzésre tudja alapítani, pl. akinek valamely telekkönyvben bekebelezett követelése van és erre vonatkozólag bocsátkozik /valakivel jogügyletbe, vagyis ezen követelésre szerez hitelt' aképen, hogy ezen zálogjogüag biztosított követelésre uj hitelezőjének alzálogjogot enged be-, illetve felülkebeleztetni, ezen uj hitelező teljes joggal hivatkozhatik a publice fidesre és ő vele szemben feltéve, hogy jóhiszemű szerző is, hiába igazolja a jelzálogtulajdonos, hogy az alapkövetelés már régen ki van fizetve. Természetesen az ilyen esetben az a hitelező, ki egy már neki kifizetett követelés lekötésével szerez hitelt, csalást, illetve a mai büntető felfogás szerint intellektuális közokirathamisitást követ el és mint ilyen szigorú büntetést fog kapni és a jelzálogtulajdonos kártalanítására lesz kötelezve, ami által a megsértett jogrend ismét helyre áll. Nem ugy áll a dolog a végrehajtás utján szerzett alzálogjognál. Itt ezen uj alzálogjogtulajdonos nem a telekkönyv közhitelességében bizva bocsátkozott adósával jogügyletbe, hiszen amikor ezen alzálogjogot bekebelezteti, egy már régen létrejött jogügylet realizálásáról van szó ; szerzett tapasztalataim alapján bátran merem állítani, hogy 100 eset közül legalább is 90 esetben nem is az alapvégrehajtás, hanem egy folytatólagos végrehajtás utján szerezte azt meg, vagyis véletlen folytán tudta meg, hogy adósának még valahol egy bekebelezett követelése van, ha tehát az ilyen szerzővel szemben a jelzálogtulajdonos igazolja, hogy az