Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 1. szám - A tkvi rts. 155. és az 0. P. T. K. 469. §§-ról

2 czimü melléklapunkra külön előfizetést többé nem fogadhatunk el. Az előfizetési hátralékokat ezimünkre mielőbb beküldeni kérjük; mert különben a folyóirat és melléklapjának további küldését beszüntetjük. (A czimszalagon jobb oldalt mindig ki van tüntetve az évszám és hónap kiírásával, hogy az előfizetés mikor járt le?) Egy vidéki nagyobb forgalmú törvényszék felebbezési tanácsa elé az alább ismertetett ügy került elbírálás alá : Dr. V. Bernátnak adósa volt V. Ignácz. Ez utóbbinak — ugy látszik — semmi más vagyona nem volt, csak egy zálogjoga, mely a felesége ingatlanán volt bekebelezve. Dr. V. Bernát tehát erre a zálogjogra szerzett magának követelése erejéig végrehajtási uton zálogjogot. Most fellép V. Ignáczné — az ingatlan télajdonosa és sommás per utján kéri, hogy a végrehajtató a szerzett végrehajtási alzálogjog törlésének tűrésére köteleztessék, mer az a zálogjog, melyre a végrehajtató alzálogjogát bekebeleztette, fenn nem áll. A járásbíróság, mely elé a kereset került, ennek helyet adott, s a kereset értelmében marasztalta alperest, vagyis kötelezte az alzálogjog törlésének eltűrésére. A felebbezi bíróság ezt az Ítéletet helyben hagyta. A II. bír. ítélet az illető vidéken — talán más indokból is — mellyel azonban e helyen kár volna foglalkozni, — nagy port vert fel, s a hozzáértők az Ítéletet védték is, meg támadták is. Akik az ítéletet támadták, azok elsősorban hivatkoznak a tkvi rts. 155. és az 0. P. T. K. 409. '§§-ra s avval érvelnek, hogy mind a két §. egyenesen kimondja, hogy aki a telekkönyvben bízva az ott feltüntetett jogot megszerezte, annak a későbbi törlés sérelmére nem válhat, illetve, hogy a jelzálogos jószng mindaddig lekötve marad, mig § zálogjog a nyilvánkönyvből ki nem törültetik. Hivatkoznak az Ítélet megtámadói a Kúria VI. tanácsának 2255/908. sz. Ítéletére is, melyben kimondja, hogy magában véve az a körülmény, hogy a követelés a zálogjog bekebelezése idején fenn nem állott, a zálogjog törlésére jogi alapot nem képezhet. Azok, kik az ítéletet védik, hivatkoznak a Kúria 4900/1907. sz. határozatára, melyben kivan mondva, hogy ha az alzálogjognak A kiadóhivatal. R tkvi rts. 155. és az 0. P. T. K. 469. §§-ról. Irta : Hamar Gyula szakolczai járásbiró.