Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 1. szám - A tkvi rts. 155. és az 0. P. T. K. 469. §§-ról

3 végrehajtás utján való szerzése oly időben történt, amikor a letiltott követelés már megszűnt, az alzálogjog bekebelezése hatálytalan végrehajtási foglalás alapján történt és igy az alzálogjog is hatálytalan. A felebbezési bíróság Ítéletének támadói hivatkozhattak volna a pozsonyi tábla 1898. G. 62. sz. határozatára is, melyben kimondja a tábla, hogy „alperesek azzal, hogy a zálogjogilag biztosított követelés az alzálogjog szerzése előtt megszűnt, illetve már fenn nem ált, a kereset ellen sikeresen csak akkor védekezhetnének, ha egyszersmind" azt bizonyították volna, ha az alperesek az alzálogjog szerzésekor a zálogjoggal biztosított követelés fenn nem állásáról tudomással bírtak". Viszont az Ítélet védői hivatkozhatnának ugyancsak a pozsonyi tábla 1902. G. 110. sz. határozatára, melyben az alzálogjog oly követelésre szereztetett, mely a bekebelezés alapjául szolgáló kötelezvényben foglalt megállapodás szerint részletekben volt megfizetendő, az utolsó részletfizetés határideje pedig jóval korábban járt le, mint sem az alzálogjog a tkvbe bejegyeztetett, „ily körülmények közt végrehajtatónak az alzálogjog szerzésénél már a kötelezvény tartalmából tudnia kellett, hogy oly követolésre szerez jogot, mely akkor egészben vagy részben esetleg többé fenn nem áll". Kifejezést ad ezen határozat annak is, hogy az. 0. P. T. K. 469. §-ában jelzett jogszabály, hogy a jelzálogjog az adósság kifizetésének ténye által meg nem szűnik, hanem csak a kitörlés által és hogy mindaddig, mig a zálogjog a tkvben be van jegyezve, arra jóhiszemű harmadik személyek teljes hatállyal jogokat szerezhetnek, „ámde ez a jogszabály nem hozza magával azt, hogy ily jóhiszemű szerzővel szemben az adós, ki ellen, a zálogjog a nyilvánkönyvben bejegyezve előfordul, minden kifogástól feltétlenül el volna zárva". Már az eddig hivatkozott felsőbirósági határozatokból is nyilvánvaló, hogy az a biró, ki a tkvi rdts. 155. és az 0. P. T. K. 469. §-ának ellenére a zálogjogot a tkvből töröltetni rendeli, önkényesen nem jár el, de tudatlansággal sem vádolható, Ellenkezőleg, az igy hozott Ítélet arra enged következtetni, hogy a biró tudja a hivatkozott §§. rendelkezését, s ezek ellenére hozza meg Ítéletét, mely az anyagi igazságot akarja eltalálni s legtöbb esetben el is találja. Kétségtelen, hogy az volna a szabály, mit az 0. P. T. K. 469. §-a ir .elő, s hogy ez esetben kell hogy a mulasztó mulasz-