Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 3. szám - A tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám megváltoztatásáról czimű czikkhez

42 tudjuk, hogy egy-két év múlva foganatosítás alá kerül, amikor meg fog történni evvel is, hogy közutakra stb. bizonyos mennyiséget le fognak a becsterületből ütni s esetleg az osztályozás folytán jóval kisebb terjedelmű birtokot fog kapni a tulajdonos, ennek daczára eladás esetén a vevő ma mégis mint 10 holdas birtokot fogja azt megvenni. Az olyan arányosított közös erdő és legelőnek telekkönyvében, hol az arányszám számlálóinak összege és a nevezője a közös erdő és legelő területének a négyszögölei számát teszi ki, a lejegyzéseknél, amikor az egyes jogosítottat megillető hányad jegyeztetik le, a számlálók megváltoztatásának szükségessége nem is merül fel, mert ha a lejegyzett hányad számlálójának összegét levonjuk a nevezőből, az igy nyert nevező összege meg fog felelni a megmaradt számlálók összegének.*) Ha azonban, mint a kérdéses czikkben hivatkozott eset merül fel, vagyis, ha pl. a jogosítottat megilleti 450,593 rész, azonban részére csak 256,000 rész illetve 256,000 D-öl lesz lejegyezve, ebben az esetben a többi közösben maradó jogosítottakat még megilleti a tula jdonukat képező 4.655,448 részen felül 194,593 rész. Ha most már számlálóul az eddigi számlálókat tartjuk meg, ezen számláló nem fogja kifejezetten kitüntetni azon mennyiséget, melylyel az egyes jogosított bir, már pedig az eddigi birtoklás szerint, ha valamelyik jogositottatnak — mondjuk — volt 3200/5,106,041 része, tudta, hogy őt a közösből osztatlanul megillette 2 hold s tekintve még azon körülményt is, hogy adás-vevéskor az eladó nem az ilWősógének V2 vagy VG részét adja el, hanem mindenkor egy vágy 1% holdat ad el s a vevő ugyanígy vesz s tekintve azon körülményre is. hogy a közös ingatlan terheinek kirovásánál, a fakiosztásnál a gyakorlat a közbirtokosok között oda fejlődik, hogy pl. egy köbméter fát csak egy hold jog, vagyis 1600/5 106,041 rész után osztott ki, szerény véleményem szerint a telekkönyv szerkesztésénél figyelemmel kell lennünk ilyen eseteknél, addig is, mig az arányok kitüntetése a tlkvben kifejezést nyernek s az illetőségek ennélfogva forgalom tárgyát képezik, a birtokosok gyakorlataira, *) Itt az iró csak arra az esetre gondol, mikor a lejegyzendő terület D-öle egyenlő a lejegyzendő hányadrészszel (a lejegyzendő számlálóval), mig azt az esetet, mikor a kettő nem egyezik, a következő bekezdésben tárgyalja. Mivel pedig a szöveg ez utóbbi esetet nem zárja ki, nyilvánvaló, hogy a gondolat és szöveg nem egyezik; ez utóbbi többet mond, mint amit az iró akart mondani. Szerk.