Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 3. szám - A tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám megváltoztatásáról czimű czikkhez

43 helyi szokásokra is. Hiszen tlkjkönyveket a birtokosoknak csináljuk és bizony ilyen eseteknél helyén való az, hogy az arányszám számlálója a négyszögölek számát adja, ha változás történik, azt igazítsuk ki akként, hogy továbbra is tudja az a jogosított, hogy őt tényleg, habár osztatlanul is, hány négyszögöl illeti meg. Annak kiszámítása pedig, hogy mennyivel nagyobbodik meg minden egyes jogosított illetősége, vagy hogy a megnagyobbodott összterületből az eddigi arányhoz viszonyítva az egyes jogosítottakat milyen hányad illeti meg, egy cseppet sem complicalt, mert azt az egyszerű hármas szabállyal, melyet már az elemi iskolában is tanítanak, könnyen kiszámíthatjuk, különösen, ha megállapítjuk, hogy hány négyszögöl jut a megnagyobbodott összterületből egy négyszögölnek megfelelőleg s ha ezt tudjuk, egyszerű szorzással megállapíthatjuk, hogy mennyi jut tehát 2, 3, 10, 20, 100, 1000 stb négyszögöl után s erről egy táblázatot készítünk és ennek segélyével egyszerű összeadás művelete mellett megállapíthatjuk az e§yes jogosítottaknak járó hányadot. Azon müvelet pedig, hogy egyik jogosítottnál a tizedestört elesnék, a másiknál egy egészre kiegészittettnék, számtani szabály, melyet az eredeti arány megállapításánál az úrbéri bíróság, illetve eljáró mérnök is alkalmazott. Dr. Gabona Lajos a fenti czikkre a következőkben válaszol: A volt úrbéresek és a közbirtokosok arányosított erdejére stb néve — de lege lata — ép ugy közönséges magánjogi közösség áll fen mint egyéb közös fekvőségekre nézve. A vonatkozó telekjegyzőkönyvben (betétben) az arányosított erdőből stb az egyes tulajdonostárs javára bevezetett tulajdoni hányadrészeket tehát csak a tlkjkvben erre a hányadrészre tulajdonosként bejegyzett á'ruházó, az egész erdőséget stb pedig csak az összes tulajdonostársak vannak jogosítva elidegeníteni ép ugy mint egyéb közös fekvőségeket. Az 1894. évi Xlí. tcz. 6. §-ában és az 1898. évi XIX. tcz. 25. §-ában emiitett „érdekelt birtokosok közgyűlése", illetőleg „közös birtokosok" gyűlése az ilyen erdőség elidegenítésére azonban nincsen jogosítva, mert ez a közgyűlés csak az idézett törvényekben meghatározott gazdasági czél elérése végett alakul és az ilyen közös fekvőségeknek csupán a gazdasági kezelésére van hivatva. Különben is az emiitett gyűlés elidegenítő nyilatkozatára alapított bevezetési kérelmet a tlkvi hatóság már csak azért is kénytelen volna elutasítani, mert az elidegenítő „közbirtokosság", „volt úrbéresek