Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 12. szám - A végrehajtási novella a gyakorlatban. 1.- 4. [r.]

168 ról értesült: csak annyit jelent, hogy ha ennek az értesítésnek megtörténtéig az esedékes összeget a foglalás daczára a vhtást szenvedőnek kifizeti, ezért felelősséggel nem tartozik. Ha tehát pl. egy államhivatalnok fizetését A hitelező jan. 5-én, B hitelező jan. 10-én és C hitelező jan. 15-én foglalja le, a számvevőség pedig A foglalásáról jan. 20 án, B foglalásáról jan. 22-én és C foglalásáról jan. 20-án értesül: akkor mégis előbb A-t, azután B-t s azután (7-t kell kielégítenie. (A vht. törvény 84 §-a esetében a foglalás időpontja : a rendelvényt is magában foglaló vhtást rendelő végzés kehe) Baj a késedelmes értesítésből mindenesetre származhatik, mert ha A foglalásáról a számvevőség csak febr. 2-án értesül, akkor a február havi járandóságból visszatartott összegből A-nak már nem jut semmi, márcziusban azonban már neki kell elsőbbségben részesülni. Természetesen, ha nem havonkénti járandóság foglaltatott a közpénztárnál, hanem pl. birói letét, akkor ilyenformán A egészen ki is maradhat, de ilyen esetben a pénztár rendszerint a bíróságra bízza a felosztást. Szóval a késedelmes értesítésből kár származhatik, de nem annak következtében, hogy az értesülés ideje állapítja meg az elsőbbséget. 3. Az egyik kir. ítélőtábla állítólag kimondotta volna, hogy a végrehajtásnak nem a novella tágabb, hanem az 1881 : LX. tcz. szűkebb kedvezményei szerint való foganatosítására elegendő, ha a vhtást rendelő végzésben egyszerű utalás történik az 1881. évi LX. tezikkre. Ennek az értelmezésnek pusztulnia kell a fórumról. Vizsgáljuk meg a dolgot közelebbről. A novella 31. §-ának második bekezdése igy szól: „Ezekben (t. i. az l./és 2. pontban felsorolt) esetekben a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a végrehajtató kérelmére (tehát kérelem nélkül nem) kimondja (és nem utal pusztán az 1881 : LX. tezikkre, hanem igenis kimondja, világos, félre nem érthető szavakkal mondja ki), hogy a végrehajtás az adósnak oly ingóságaira, készpénzére és járandóságaira is kiterjed, amelyek a jelen (1908: XLI. tcz.) törvény érteiméhen nem foglalhatók ugyan le, de az 1881 : LX. tcz. rendelkezései érteiméhen végrehajtás alá vonhatók.i( A törvény eme világos, félre nem érthető szavaiból három dolog következik: Először az, hogy a végrehajtató, bármily nyilvánvaló volna is egyébként a régi törvény szerinti szűkebb korlátok igénybevételéhez valő joga az iratokból, mégis feltétlenül kérni tartozik azt, hü gy a végrehajtás ilykép rendeltessék el s ha nem is a törvény szavaival, de világosan azt kell kérnie, mert különben a bíróság a kérelmen való túlterjeszkedést, tehát nyilván törvénysértést követne