Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1910 / 11. szám - A kártalanitási dij telekkönyvi biztositása
160 adóst ... az a jog, hogy tartozását a lejárat előtt visszafizethesse, csak annyiban illetheti meg, amennyiben a lejárat nem egyszersmind a hitelező érdekében is állapíttatott meg." Mindezzel szemben azonban a törvényhozók azt is figyelembe vették, hogy kivált a törlesztéses kölcsönök hosszú visszafizetési ideje alatt, lényeges változások állhatnak be a pénzpiacon, melyeknek előnyeitől nem lehet megfosztani az adóst és azért a magánjogi törvénykönyvekbe fel van véve olyan intézkedés, hogy bizonyos idő lejártával még az olyan kölcsön is felmondható, melyre nézve a felek hosszabb lejáratot kötöttek ki, vagy egyáltalán felmondhatatlan kölcsönül kötötték. Ilyen intézkedést tartalmaz a magyar polgári törvénykönyv tervezetének LS66. §-a is. Nálunk tételes törvénybe foglalva nincs ilyen jogszabály ; de azért ugy vélem, hogy adott esetben bíróságaink nem ismernék el azt, hogy valamely kölcsön, ha a felek ugy egyeztek is meg, mindenkorra felmondhatatlan lőhetne, aminthogy ez a felfogás a kir. Kúriának 1908 máj. 12. 5179/1907. sz. a. kelt határozatában kifejezésre is jutott, amenynyiben indokolásában ezt mondja: „az alperesnek abbeli védekezése, hogy a kérdésben forgó kölcsön a lejárat előtt egyáltalán nem fizethető vissza, más szavakkal, hogy eme hosszabb időre kötött kölcsönszerződés egyoldalulag az adós részéről egyáltalán nem bontható fel, nem volt elfogadható". Ha azonban ugy áll a dolog, hogy a törlesztéses vagy hoszszabb idő múlva visszafizetendő kölcsön is a törlesztési, illetőleg lejárati idő előtt felmondható, akkor érthető, hogy a kölcsönadó fél az ily korábbi visszafizetés esetére beállható kárainak biztosítására törekedik. Ez a törekvés eredményezte a kölcsönszerződés alkalmával az időelőtti felmondás esetére a kártalanítási díj kikötését és hogy a kártalanítási dí j összege kivált törlesztéses kölcsönöknél sok szó és mellékes körülírás helyett egyszerűen és könnyen felismerhető módon legyen kiköthető, szokásossá vált a kártalanítási dijat a visszafizetendő tőke bizonyos-százalékában kikötni. Hogy pedig az így kikötött kártalanítási dij a tőkével egyenlő rangsorban nyerhessen kielégítést, a kölcsön jelzálogául szolgáló ingatlan elárverezésekor a kártalanítási díj. mint a kölcsön időelőtti visszafizetése esetére kikötött járulékos követelés erejéig a zálogjog bekebelezhetik. Az előadottakból látható, hogy azoknak a telekkönyvi hatóságoknak a joggyakorlata, melyek a zálogjogi bekebelezést a czikk elején ismertetett korlátozással eszközlik, egyszerűen az 1877 : VÍIÍ. tcz. rendelkezéseinek és a kártalanítási dij jogi természetének félreismerésén alapszik. E hatóságok nem látják azt, hogy az 1877 : VIÍI. tcz. csak a tőke használatáért fizetendő díjra alkalmazható és nem veszik észre, hogy a kártalanítási dij a tőke időelőtti visszafizetéseért szerződésileg kikötött kártérítés. Azonban nemcsak az elsőfokú bíróságok joggyakorlata ingadozó, hanem a felsőbb bíróságoké is. A budapesti kir. táblának állandó gyakorlata az, hogy a kártalanítási dijat a 8%-os korlátozás