Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 11. szám - Telekkönyvi korlátozás - hivatalból 1-2. [r.]

157 hanem csak részben, tudníilík a tőke időelőtti visszafizetésének napjáig. Az tehát nem áll, hogy a stornódij „kamat jellegével bir" és hogv arra az 1877 i VITT. tcz. 2. §-a alkalmazást nyer. Ebből tehát nem következik, hogy a 8% kamatot meghaladó kártalanítási dij nem sorozható". De vájjon nem következik-e másból, hogy a stornódij egyáltalán nem sorozható ? Stornódij akkor jár, ha az adós lejárat előtt fizet. Ámde mondható-e, hogy az adós fizetett akkor, amidőn a hitelező az árverési vételárból kap kielégítést?! Bizonyára nem. Ha tehát ez a kielégítés lejárat előtt történik, akkor a hitelezőnek nincs joga a sfornódijhoz. (Ugyanez áll persze akkor is, ha az ilyen kielégítés lejárat után történt.) Ilyen esetben a hitelező és az adós jogviszonyában csak anynviban történik változás, hogy a hitelező a jelzálog elárverezése folytán elveszti az adós nyújtotta biztosítékot. Joga van ennélfogva a lejáratig más biztosítékot (más jelzálogot, kézi zálogot, kezességet stb.) követelni, kielégítéshez azonban joga még nincs. Jogtalanul cselekszik tehát, ha a jelzálogjoga alapján részére kiutalt öszszeget a még le nem járt követelése kielégítésére fordítja. Még jogtalanabbal jár el, ha ezenfelül még stornódijat is felszámit és felvesz az árverési vételárból. A végrehajtási törvény azonban az árverési vételárból való kielégítésnek csak arra az esetére tartalmaz korlátozó intézkedést §. ötödik bek.), amidőn nem kamatozó követelésről van szó. És ha a jelzálogi bejegyzésben kitüntetett stornódíjra nézve a jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak vesszük is: a végrehajtási törvény 191. §-ának két utolsó bekezdése értelmében ez esetben is sorozandó a stornódij, ha azt a hitelező felszámítja. Nézetem szerint a stornódij feltételességére való tekintettel akkor is bátran vehetx) a jelzálogjog biztosítéki jelzálogjegnak, ha nem maximális, hanem fix összegben van kikötve. Utóvégre a kevesebb a többen mindig bennfoglaltatík és ha a telekkönnyvi rendtartás megengedi a biztosítéki jelzálogjog alapítását oly esetben, midőn a követelés összege bizonytalan, nem tehető fel, hogy ki akarta volna azt zárni abban az esetben, ha a követelési összeg meg van határozva. Rojcsek Sándor.