Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 11. szám - A kártalanitási dij telekkönyvi biztositása

158 R kártalanítási dij telekkönyvi biztosítása. Irta Gaár Vilmos (Ír., kir. Ítélőtáblai biró. A Telekkönyvi korlátozás — hivatalból czimü czikk méltán támadja azt a*joggyakorlatot, mely, amig egyrészt nem alapul tételes törvényen, addig másrészt nagy mértékben sérti az illető pénzintézetek gazdasági érdekeit. Azok az érvek azonban, melyeket a czikkiró a megtámadott joggyakorlat helytelenségének kimutatására felhoz, szerintem nem birnak döntő erővel; ezért megkísérlem szigorú jogi alapon kimutatni, hogy a százalékos arányban kikötött kártalanítási dijnak a fentebb emiitett korlátozással való bekebelezése az 1877 : VIII. tcz. intézkedéseivel nem indokolható, mert ez a törvény a kártalanítási dijra nem is alkalmazható, lévén ez, amint az alábbiakban bebizonyítom, nem kamat, hanem az időelőtti viszszafizetésért a hitelezőnek adott kártérítés, melyet a felek a kölcsönszerződésben előre, számszerűleg megállapítottak. Lássuk első sorban az 1877: VIII. tcz. idevágó rendelkezéseit, melyek a következők : „3. §. Nyolcz százaléknál magasabb kamatot biztosító zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése el nem rendelhető " „2. §. Kamat alatt nemcsak a pénzben fizetendő minden melléktartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a töke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kívül kötelezettséget vállal." Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzletdij, megtérítési összeg és mindennemű melléktartozás is beszámítandó." Az első intézkedés megtiltja a bíróságoknak a 8°/o-nál magasabb kamat erejéig a zálogjog előjegyzését vagy bekebelezését; a második intézkedés körülírja, mit kell kamat alatt értenünk, ha ez nem a tőkének bizonyos százalékában és nem készpénzben, hanem más alakban, gyakran a törvény kijátszása czéljából köttetik ki. A törvény ugyanis meg akarta védeni az adóst a hitelező ellenében, nehogy ez a tőke használatáért más czimen köthessen ki oly magas járulékot, amilyent a tőke százalékában kifejezve nem köthetett volna ki, mert az igy kikötött használati dij meghaladta volna a 8%-ot. A törvény 8°/o-uál magasabb kamattól meg akarta vonni az állami jogvédelmet: ezért tiltotta meg a 8%-nál magasabb kamatnak : l. közjegyzői okiratban kikötését, 2. telekkönyvi biztosítását és 3 bírói Ítélettel vagy bírói egyességgel való megerősítését, illetőleg megállapítását. És nehogy a törvénynek ez a tilalma kijátszható legyen, meghatározta azt is, hogy kamatnak mindaz a melléktartozás tekintessék, melynek megfizetésére az adós magát a tőke visszafizetésén kívül kötelezte. Ebből következik, hogy minden melléktartozás alatt az adósnak csak oly járulékos kötelezettségét lehet tekinteni, melyet az adós a tőke használatának fejében vállalt el. Hiszen a kamat fo-