Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 9. szám - Érdekes felfogás a főnöki hatáskörről

126 tökéletes fogalommeghatározást adni vagy azokat kimerítően felsorolni. Teljesen érthető ennélfogva, hogy ilyesmire a B. U. Sz. annál kevésbbé vállalkoztak, mert hatásköri kérdésről, és pedig a biróság működését a legközelebbről érintő közigazgatási hatáskör kijelöléséről lévén szó : bizonyára fontosnak találta elejét venni annak, hogy intézkedése kiterjesztő magyarázatoknak fokozottabb mérvben legyen kitéve. Az igazgatási teendők és elnöki ügyek külön említése tehát merőben exempliíicativ felsorolás és oka kétségkivül csak az, hogy a főnöki kötelességek és jogok túlnyomó része ezekkel a gyűjtőnevekkel jelölhető és ismertethető. Mindezeknél fogva a dolog ugy áll, hogy a bírósági főnök csakis arra az intézkedésre tekinthető jogosítottnak — és természetesen kötelezettnek is — amelyet valamely törvényes szabály kifejezetten a biróság vezetőjének hatáskörébe utal. Vizsgáljuk már most, hogy a czikkünk elején említett két intézkedésre feljogositja-e valamely szabály a biróság vezetőjét. A tkvi rdtás 170. §. első bekezdésének abban az intézkedésében, hogy „mindenkinek szabadságában áll a tkvi betéteket.... az arra rendelt hivatalos órákban, .... megtekinteni,0 a telekkönyv u. n. alaki nyilvánosságának elve van kifejezve. Ez a szabály tehát — daczára annak, hogy „a tkvi irodábani ügyvitel" felírással ellátott fejezetben foglal helyet, mégis — nem ügyviteli, hanem evidenter eljárási szabály.*) A telekkönyv tartalmának ismeretéhez ugyanis az anyagi nyilvánosság (publica íides) szabályainál fogva messzemenő anyagi jogkövetkezmények fűződnek. A telekkönyv feltárását, nyilvánossá tételét e szerint subiectiv anyagi jogi érdekek követelik, minélfogva az a belső ügykezelés szabályozási körén kivül esik. A tkvi ügykezelésre nézve 1874. okt. 15-én 3436. sz. a. közzétett s a B. U. Sz. 377. §-a által fenntartott utasítás 1. § nak az a rendelkezése tehát, hogy a tkvi ügykezelési szabályok a B. Ü. Sz.-ból kiegészitendők: az alaki nyilvánosság szabályára nem vonatkozik. Ez a szabály az eljárási szabályok közé tartozik, s annak, mint ilyennek kiegészítése csakis törvény által történhetnék, mert a tkvi rendtartást a magyar törvényhozás törvényerejűnek tekinti, ami abból tűnik ki, hogy a tkvi rdtás pótlásáról és módo*) Az alaki nyilvánosság szabálya az osztrák jogban (1. az 1871. évi jul. 25-iki osztr. ált. tkvi törv. 7. §-át) és a néniét birodalmi jogban (1897. márczius 24-iki birod. tkvi rdtás 11. §.) eljárási szabályként szerepel.