Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1910 / 9. szám - Érdekes felfogás a főnöki hatáskörről
127 sitásáról törvények intézkednek (1. pl. az 1880: XLVT. tcz.-et, vagy az 1886 : XXIX. tcz. 76. §-át). A szóban forgó szabálynak egyetlen kiegészítését ez a szabály maga engedi meg, illetve rendeli el, még pedig a megtekintési idő meghatározása tekintetében. Egy olyan intézkedés azonban — mint amilyenről itt tulajdonképen szó van — hogy t. i. egyes esetekben a telekkönyv megtekintése az erre rendelt hivatalos órákon kivül is megengedtessék : voltaképen nem is kiegészítése volna a tkvi rdtás 170. §. első bekezdésének, hanem módosítása, mert ez a bekezdés csakis az „arra rendelt hivatalos óríiliban?' engedi meg a telekkönyv megtekintését. Ennyiben tehát az alaki nyilvánosságot kifejezetten korlátozza, ennek a korlátozó intézkedésnek kitágítása pedig semmikép sem volna kiegészítésnek mond* ható, mert a korlátozás nem hiányos, nem hagy nyitva semmit. A szóban levő szabály módosítása pedig — mint azt fentebb kimutattuk — a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Ilyen módosítás azonban eddigelé nem történt. Azt hisszük, hogy ezek után már nem is kell felelnünk arra a kérdésre, hogy joga van-e megengedni a bíróság főnökének azt, hogy a telekkönyvet az annak megtekintésére kiszabott időn kivül is megtekintsék. Lássuk most a másik kérdést. Jogában áll-e a bíróság főnökének meghagyni annak a kérelemnek a teljesítését, hogy az egyidejűleg érkezetteknek nem tekinthető beadványok egyidejűleg érkezettekként iktattassanak ? A tkvi rdtás 156. §-a szerint: „a tkvi iroda iktatókönyve az 1853 május 3-án kelt nyílt parancs szerint vezetendő." Ez már ügyviteli szabály. Maga a tkvi rdtás nem szabályozza az iktatást, hanem erre nézve az 1853. május 3-án kelt nyiltparancs vonatkozó szabályait mondja alkalmazandóknak. A Dárday-féle Igazságügyi Törvénytár szeriut e szabályok helyett most a B. C. Sz. megfelelő szabályait kell alkalmazni. Mi nem vagyunk ezen a véleményen.*) *) A B C. Sz.-ban nincs is olyan szabály, amely a tkvi beadványok egyidejű érkezésének esetét tárgyazná. Legfeljebb a B. Ü. Sz.-nak az 1881 : LIX. tcz. 6. §-ában emiitett keresetek egyidejülegességéről szóló 116. §-nak analóg alkalmazásáról lehetne tehát szó.