Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 9. szám - Az utóajánlatot tevő által előlegezendő ujabb árverési költségekről

120 Hogy ez az ellentétetes joggyakorlat mire fog vezetni: azt könnyű elképzelni. Előre látom, hogy azokon a bírósági területeken, ahol a budapesti kir. Ítélőtábla álláspontja dominál: a végrehajtatok és csatlakozott végrehajtatok nem fognak többé elmaradni utóajánlatí árverésekről sem, hogy biztosítsák maguknak az árverés költségeit, amelyeket az utóajánlati árverési vevő nekik a budapesti kir. Ítélőtábla álláspontja szeirnt megfizetni köteles. Vizsgáljuk meg már most, hogy melyik kir. Ítélőtábla álláspontja a helyes? a pécsi-é? vagy a budapesti-é? Bocsánatot kérek, hogy e kérdésre még most nem felelek, hanem még egy kissé elmélkedem a novella életbelépte előtti joggyakorlatról. Az 1881: LX. törvényczikknek a végrehajtási novella 27. §-a által eltörölt 187. §-a csupán annnyit jelentett ki, hogy „az ajánlattevő az általa viselendő ujabb árverési költséget előlegezi". E szerint az utóajánlatlevő nem űzetni, hanem csak előlegezni tartozott az ujabb árverési költségeket. Amiből az a joggyakorlat fejlődött ki, hogy az utóajánlatot tevő ezeket az általa előlegezett költségeket visszakapta akkor, ha az utóajánlati árverésen az ingatlan ugyanannyival magasabb áron kelt el. (Lásd a budapesti kir. itélőtába régi IV. polg. tanácsának megállapodását, a budapesti kir. Ítélőtáblának 18lJ5. évi decz. 28-án 9353. sz. a. kelt határozatát.) A novella előtti időben tehát az utóajánlatot tevő nem koczkáztatott semmit sem, ha bármily nagy összeget helyezett is az ujabb árverés költségeire birói letétbe, mert csak akkor viselte egészben az utóajánlati árverés költségeit, ha az általa tett ígéretnél magasabb ígéret nem tétett, — s részben is csak akkor, ha ő az ingatlant az árverelés folyamán nem egészen az általa előlegezett árverési költségnél magasabb áron vette meg ; minden más esetben azonban, amikor t. i. az ingatlant más vette meg vagy ha ő azt az általa előlegezett költségeknél magasabb áron vette az előlegezett költségeket visszakapta. Az 1881 : LX. tcz. 187. §-a nem hivatkozott az előbbi árverésre és nem mondotta azt, hogy az előbbi árverés költségeihez mórt összegben előlegezendő az ujabb árverés költsége. Akkor tehát nem azt kellett vizsgálui, hogy mily összegre rúgtak az előbbi árverésnek költségei ? hanem csupán csak azt, hogy az utóajánlattcvő által viselendő ujabb árverés költségei mennyire mehetnek ? vagyis csak azt kellett meghatározni, hogy mily összeg