Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 7-8. szám - Lehetséges-e és szükséges-e valamely adott váltóhitelből származó követelések biztosítása végett telekkönyvileg bejegyzett biztositéki jelzálogjogra vonatkozólag az eredeti jelzálogadós személyében beállott változás folytán az uj telekkönyvi tulajdonos ál

Ü4 urbéri legelöílletőség nein egyes földrészletek, hanem úrbéri (egész és há nyad) lelkek után jár, hanem mert a velünk közölt adatok szerint a kérdéses legelőrészletek mindegyike ugy a 972 a, mint az 1094/8 hrsz. tkvi részletek után lukuott ki. De ha a dolog igy áll, hogyan lehetséges annak a „megállapítása", hogy az 1094/3 hrsz. részlet után a (látott ki legelőilletőség ? Hiszen külön egyik részlet után sem adtak ki legolöilhitőséget, hanem együttvéve mind a kettő után. Azután mi alapon „illeti" a felszólalót az 1904/3 hrsz. részletre esőnek mondható legelőilletősógi rósz ? Megszorezte talán ezt a részletet a legelőfelosztás előtt, vagy annak a folyamán és ez a szerzés a felosztással kapcsolatos legelőelkülönitósi oljárásban nem jött figyelembe ? Az urbéri legelőilletőség a fennálló szabályok szerint nem egyes földdarabok, hanem urbéri telkek (illetve telekhányadok: V2, V*, Vs, V10 stb. telek) után jár. Pusztán azon a czimen tehát, hogy valamely telek vagy telekhányad történetesen 2 földrészletből áll, ós e földrészletek közül az egyik átruháztatik : nem követelhető, hogy az átruházott részlet után legelőilletőség adassék ki. Annak azonban már nincs akadálya, hogy az átruházó és a szerző abban állapodjanak meg, hogy a telek vagy telekhányad után járó és kiadandó logelőilletőség egy része (hányadrésze) vagy a legelöilletőségi hányad fejében kihasitandó földből egy aránylagos darab is átruházás tárgya legyen. Az ilyen eset azután a 2579 1869. sz. IMR. 19. és 20. §-ainak alkalmazási körébe esik. Ha a szóban forgó földrészletekből álló urbéri telek vagy telekhányad után legelőilletősóg fejében a legolőterületnek kihasitott egy vagy több darabja már kiadatott: még kevésbbó lehet szó arról, hogy ama földrészletek egyikének vagy másikának megszerzésével a kihasitott legelőparczella egy része is eo ipso megszereztetett, mert a telek (telekhányad) és az utána járó legelőilletősóg között sem áll fenn olyan kapcsolat, hogy az előbbinek megszerzésével az utóbbi is megszereztetnók, annál kevésbbé lehet ezt elmondani a telekhez vagy telekhányadhoz tartozó egyes részletekre nézve. Kérjük a tényállást az itt közlöttek nyomán velünk részletesen és kimerítően közölni, hogy a kellő felvilágosítást megadhassuk. Második kérdésére nézve a következőket válaszoljuk: A tulajdonjognak „a volt úrbéresek közönsége" javára törtónt bekebelezése szabálytalan. A „volt úrbéresek közönsége" sem nem természeti, sem nem jogi személy. A szóban forgó bejegyzés tohát ellenkezik a tkvi rdtás 52. §-nak a) és 55. §-a első bekezdésének a) és b) betűivel. Ezt a szabálytalanságot a 675/1888. I M. sz. rendelet 2. §-ának alkalmazásával meg kell szüntetni. Az ez iránt folyamatba teendő eljárás során tisztába kell hozni, vajon a kérdéses terület megszerzői azonosak-e az urbéri közös legelő vagy erdő tulajdonosaival, ós hogy azt az urbéri közös legelő vagy erdő kiegészítéséül szerezték-e ? Ha e két körülmény valamelyike hiányzik, vagyis, ha a szerzésben az urbéri közös erdő és legelő tulajdonosai csak részben vettek részt, Vagy rajtuk kivül abban mások is részt vettek, avagy ha a szóban forgó terület kiegészítésül szerzettnek nem tekint3 hetö : akkor a 10320/1904. Im. sz. rendelet 3. §-a alkalmazásának helye nincs, hanem a kinyomozandó szerzőtársak a tkvi rdtás fentebb idézett helyein előirt módon jegyzendők be kiigazitásképen; ha ellenben aa nyer megállapi*