Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 7-8. szám - Lehetséges-e és szükséges-e valamely adott váltóhitelből származó követelések biztosítása végett telekkönyvileg bejegyzett biztositéki jelzálogjogra vonatkozólag az eredeti jelzálogadós személyében beállott változás folytán az uj telekkönyvi tulajdonos ál

1Ö4 követeléseket, amelyeknek biztosítására a jelzálogjog szolgált. Ez a tulajdonsága különbözteti meg az óvadéki jelzálogjogot a közönséges jelzálogjogtól. A közönséges jelzálogjog továbbá csak annak a meghatározott összegű követelésnek biztosítására szolgál, amely a kérvény vagy megkeresés beérkeztének időpontjában fenállott és amelynek biztosítására a közönséges jelzálogjog állapíttatott. Ha ez a követelés bármi oknál fogva megszűnt: elenyészett a közönséges jelzálogjog is; mert később — habár ugyanazon felek közt — keletkezett követelésnek, illetve követeléseknek biztosítására ugyanazon jelzálogjog többé nem szolgál, ezeket a jelzálogból kielégíteni már nem lehet. Ellenben az óvadéki (váltóhitelbiztositéki) jelzálogjog nemcsak a megalapításakor fenálló, hanem a megalapítása után bármikor keletkezett követelésnek, illetve követeléseknek biztosítására, szolgál a bekebelezett maximális összeg erejéig. Az a körülmény, hogy az óvadéki jelzálogjog alapításakor már volt a hitelt igénybe vevő tlkvi tulajdonosnak meghatározott összegű tartozása, illetve tartozásai, vagy hogy ily tartozások az alapítással egyidejűleg keletkeztek, amelyek esetleg magát a bekebelezett maximális összeget is kimerítik : semmit sem változtat a váltóhitelbiztositéki jelzálogjog jogi természetén ; mert hiszen az adós tlkvi tulajdonos ezeket a tartozásokat egészben vagy részben kifizetheti és ujabb kölcsönöket vehet föl s ezt a miveletet mindaddig ismételheti, amig a hitelezővel jogviszonya fenáll. Kétségtelen tehát, hogy az óvadéki (váltóhitelbiztositéki) jelzálogjognál nem lehet szó arról, hogy ez csak annak a követelésnek biztosítására szolgál, amely a kérvény beérkeztének időpontjában már fenállott; mert ennél a jelzálogjognál nincs és nem is lehet az a követelés, amelynek biztosítására a jelzálog szolgál, mind* addig meghatározva, amig kielégítésre nem kerül a dolog. Ez a lényeges tulajdonsága is megkülönbözteti az óvadéki jelzálogjogot a közönséges jelzálogjogtól. Ezekben meg van állapítva a Váltóhitelbiztositéki jelzálogjognak jogi természete ; mert hiszen ha tudjuk azt, hogy az óvadéki jelzálogjog miben különbözik a közönséges, az úgynevezett forgalmi jelzálogjogtól! tudjuk egyszersmind azt is, hogy mi a váltóhitelbiztositéki jelzálogjognak a jogi természete. Mielőtt tovább mennénk \ még három kérdést kell tisztáznunk.