Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 7-8. szám - Lehetséges-e és szükséges-e valamely adott váltóhitelből származó követelések biztosítása végett telekkönyvileg bejegyzett biztositéki jelzálogjogra vonatkozólag az eredeti jelzálogadós személyében beállott változás folytán az uj telekkönyvi tulajdonos ál

103 K) követelés is fenáll és igy arra jóhiszemű harmadik személy — a telekkönyvben bizva — joghatályosan szerezhet alzálogjogot; mert hiszen ő nem tartozik vizsgálni, hogy azt a követelést, amelynek biztosítására a zálogjog a telekkönyvben be van kebelezve, az ádós telekkönyvi tulajdonos nem fizette-e márki? Ennek tudnia kellett, hogy tlkvi rendszerünk szerint mindaz a követelés, amelynek erejéig a zálogjog a telekkönyvbe bejegytetik, fenállónak tekintendő mindaddig, amig az onnan ki nem töröltetik; ha tehát a tlkvi tulajdonos adós, jelzálogjoggal biztositott követelését a jelzálogos hitelezőnek kifizette és a jelzálogjogot a telekkönyvből mégsem töröltette ki: csak magára vethet, ha ki kellend fizetnie az alzálogjogot szerzett jóhiszemű harmadik személy alzálogjogos követelését is. Az óvadéki jelzálogjognál egészen másként áll a dolog. Ennek az alapításakor még nincs és nem is lehet meghatározva az a követelés, amelynek biztosítására a jelzálog szolgál. Rendszerint az történik, hogy a hitelt igénybe venni szándékozó telekkönyvi tulajdonos megegyezik valamely pénzintézettel vagy egyénnel arra nézve, hogy ez neki bizonyos maximális összeg, például 10,000 K erejéig váltóhitelt fog nyújtani. E megegyezés alapján a telekkönyvi tulajdonos, aki rendszerint még nem kapott egy fillért sem, aki tehát még nem tartozik semmivel sem, kiállítja a váltóhitelbiztositéki okiratot, amelyben megengedi azt, hogy a jelzálogul kijelölt ingatlanára az általuk közös egyetértéssel meghatározott maximális összeg, például 10,000 K erejéig az óvadéki jelzálogjog az illető hitelt nyújtani magát lekötötelezett pénzintézet vagy egyén javára bekebeleztessék. E váltóhitelbiztositéki okirat alapján aztán bekebeleztetik az óvadéki jelzálogjog annak a pénzintézetnek vagy egyénnek a javára, amelynek, illetve akinek akkor még rendszerint nincs követelése a váltóbiztosítéki okiratot kiállító tlkvi tulajdonos ellenében. A váltóbiztositéki jelzálogjognak lényege tehát az a tulajdonsága, hogy annak alapításakor nincs meghatározva az a követelés, amelynek biztosítására a jelzálog szolgál; mert meghatározva nem a követelés, hanem csak az a maximális összeg van, amelynél a keletkezendő követelés vagy követelések összege nagyobb nem lehet. Ennek a maximális összegnek a keretében keletkezhetik azután egy vagy több különböző összegű követelés, meg is szünhetik, újra keletkezhetik, ugy, hogy csak a kielégítéskor lehet meghatározni, biztosan megállapítani azt a konkrét követelést, illetve