Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 6. szám - Egyről-másról

96 önálló térképi számokat használtak és ahol a telekkönyvi átalakítás hibás keresztülvitele arra volt visszavezethető, hogy a telekkönyvi átalakítási elő­munkálat során megfelelő, a tolokkönyvi átalakítás keresztülvitelére alkal­mas átalakítási tervezet nom készült, az igazságügyminisztornek alkalma volt az átalakítási előmunkálatnak a dolog természete által megkívánt ta­endői tekintetében a következőket kijelenteni: 1. A telekkönyvi térkép és a vonatkozó telekjegyzökönyvek adatai­nak a határtagositás előtti állapotát feltüntető térkép és földkönyv adatai­val való egybevetése utján meg kellett volna állapítani, hogy az egyes te­lekkönyvi részleteknek, mely ó állapotú térképi részletek felelnek meg. 2. Ezt követőleg meg kellett volna állapítani egyfelől azt, hogy azok a telekkönyvi részletek, amelyek tagosítás alá nem estek, a tagosítás utáni állapotot feltüntető térkép és földkönyv adatai szerint mily uj térképi szá­mokkal jelöltettek meg; másfelől pedig azt, hogy a tagosítás alá 'esett telekkönyvi részletek, illetve azok bizonyos csoportjai helyett a tagosítás­kor mily térképi számmal jelölt részleteket osztattak ki. 3. Ezután a tagosítás utáni térkép lemásolásával tervezeti térképet kellett volna kósziteni, ezen a térképen a birtokrószleteket jelző számokat fekete, az uj telekkönyvi helyrajzi számokat vörös tintával kellett volna kitüntetni és az uj telekkönyvi helyrajzi számokról a kiosztási térképi szá­mokról és a telekjegyzökönyvi lapszámokról megfelelő összehasonlító jegy­zéket kellett volna készíteni 4. Folytatólag a telekjegyzőkönyvek sorrendjében, ezek számainak megtartásával, szabályszerű tervezeti lapok lettek volna készítendők, ezekbe megfelelő felirat alatt külön csoportosítva, egyfelől a tagosítás alá nem esett, másfelől a tagosítás alá esett tólekkönyvi részletek eddigi jegyző­könyvi helyrajzi számaik kitételével be lettek volna vezetendők; ezután a tervezeti lapoknak az ó állapotú és uj áilapotu térképi, valamint az uj telek­könyvi helyrajzi számok megállapitásárá vonatkozó eljárás eredményéhez képest — ki kellett volba tölteni s végül a kiosztási földkönyv adatai alap­ján a tervezeti lapok megfelelő rovatába be kellett volna vezetni a részle­tek tárgyi megjelölését és térmértékét. (3 051 1910. I. M. sz.) Kell-e a végrehajtás foganatosításánál lanut alkalmazni J A vidéki­végrehajtók nagy része előszeretettol alkalmaz a végrehajtás foganatosítá­sánál tanút, pedig erre a végrehajtási törvény parancsoló rendelkezést nem tartalmaz. A tanú alkalmazásával járó 1—2 korona tanudij persze a végre­hajtást szenvedett nyakába szakad, mert nem igen szokták az ilyen megál­lapítást megtámadni, tekintettel arra, hogy az összeg csekélysége nem igen éri meg a felfolyamodással járó munkát. Egy konkrét esetben, a hol a vég­rehajtó szintén tanút alkalmazott, a végrehajtást szenvedett felfolyamodása folytán a győri kir. ítélőtábla azt mondta ki, hogy a végrehajtás foganatosí­tásánál tanú alkalmazására szükség nincsen. Minthogy pedig a tanúnak di ját is a bírósági végrehajtó számította fel s a tanúnak alkalmazásával fel­merült köitségtöbbletet is ez okozta s minthogy ekként a bírósági végrehajtó téves eljárásával okot szolgáltatott a felfolyamodásra: kir. Tábla a felfolya­modással felmerült és szükséges 5 K 64 üli. bélyegköltségnek megtérítésére a bírósági végrehajtót kötelezte.

Next

/
Thumbnails
Contents