Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

115 Az osztrák tkvi jog egyik kommentátora, Neuhold (das österr. Grundbuchswesen 91. 1.) abban a nézetben van, hogy mintán az óvadéki jelzálogjog egyelőre csupán magából a zálogjogból áll és a zálogjognak a követelés nélkül való átruházása megengedve nincs: az óvadéki jelzálogjog csupán egy már létezővé vált követeléssel együtt ruházható át egy harmadikra, — kivéve, ha az a harmadik egy, az adóssal és a hitelezővel kötött szerződéssel az azok között fennálló jogviszonyban a hitelező helyét foglalja el és ekként a zálogjog átruházása ennek a változásnak a következménye. Stubenrauch pedig („Commentar zum österr. alig. bürg. Gesetzbuche" I. köt. 600. 1.) nem magának az óvadéki jelzálogjognak, hanem az ennek alapul szolgáló viszonyból származó konkrét, az óvadéki jelzálogjoggal biztositott követelésnek, illetve követeléseknek átruházását tárgyalva, helyteleníti Krainz és Demelius ama nézetét, hogy ezek a követelések már keletkezésük pillanatában jelzálogjogi biztosítással bírnak, anélkül, hogy ehhez külön tkvi bejegyzés kellene. — Stubenrauch abban a véleményben van, hogy Krainz és Demelius felfogása ellenkezik a bevezetési elvvel (Eintragungsprincip) és az osztrák birói gyakorlattal, amely szerint az óvadéki jelzálogjog keretében keletkező követelés átruházásának csak abban az esetben van helye, ha egy ilyen számszerűleg meghatározott követelés tkvileg előjegyezve van. Stubenrauch szerint szükséges, hogy az a tényállás, miszerint egy ilyen követelés létrejött, valamilyen formában a telekkönyvben feltüntettessék, hogy az a tkvi jog körében respektálható legyen.*) Mielőtt ezeknek az erveknek mérlegelésébe bocsátkoznánk, talán nem lesz érdektelen egy kissé messzebbre is menni s utána nézni, hogy mit mond a tárgyalt kérdésben a német birodalmi jog ? A német jog (német birod. polg. tvkv. 1113 , 1184., 1190., 1191., 1199. §§.) a földhitelterhelésnek háromféle jogintézményét ismeri, t. i. a közönséges vagy forgalmi jelzálogjogot (Hypothek, — gewöchnliche, Normál — o. Verkehrshy pothek), — a biztositéki jelzálogjogot (Sicherungs-Hypothek) és a telek- s járadékadósságot (Grund und Rentenschuld.) A közönséges és a biztosítéki jelzálogjog között a különbség az, hogy a közönséges jelzálogjog a követelés kielégítését, a biz*) Stuhcnrnuch szerint különben az osztr. tkvi törvény 14. §-a kétféle jelzálogjogot emlit, t. i. az óvadéki jelzálogjogot (Cautionshypothek) és a hiteljelzálogjogot (Credithypotkek.)