Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

116tositéki jelzálogjog ellenben ennek biztosítását czélozza ; a közönséges jelzálogjog továbbá többé-kevésbbé független a követeléstől*), a biztosítéki jelzálogjog ellenben szorosan accessorius természetű. (Teljesen független a követeléstől: a telekadósság.) A biztositéki jelzálogjog önkéntes vagy szükségszerű. A szükségszerű biztosítéki jelzálogjog egyik neme : az óvadéki jelzálogjog (Kautionshypothek, o. Maximalhypothek), amelynél csupán egy maximális összeg — melynek erejéig a telek szavatol — van meghatározva, egyebekben a követelés meghatározása elhalasztatik. A biztositéki jelzálogjog átruházására ugyanazok a szabályok állanak, mint a közönséges (könyv-) jelzálogjogra. Lássuk ezeket a szabályokat közelebbről. Főszabály, hogy a követelés átruházásával a jelzálogjog is átszáll az uj hitelezőre, és hogy a követelés a jelzálogjog nélkül, a jelzálogjog pedig a követelés nélkül át nem ruházható (német polg. törvénykönyv 1153. §.); ez alól azonban a német polg. tvkv. igen sok kivételt tesz. És pedig: 1. A német polg. tvkv. 1154. §-a az átruházást nem a követelésengedményezésnek elvei, hanem dologjogi elvek szerint szabályozza (könyvjelzálogjognál dologi szerződés és tkvi bejegyzés, levéljelzálogjognál a záloglevél átadása.) 2. Ha a követelés bármiféle okból megszűnt, evvel együtt a jelzálogjog nem szűnik meg, hanem a törvény értelmében a tulajdonosra száll át, aki e szerint jelzálogjogot szerez — követelés nélkül. 3. A jelzálogjog érvényesen száll át a jóhiszemű harmadikra akkor is, ha annak alapul szolgáló követelés nem létezik, akár *) A jelzálogjog keletkezésének előfeltétele ugyan valamely követelésnek létezése, de a követelésnek voltaképen csak alakilag kell léteznie, mert jelzálogjog még egyáltalán fenn sem álló, jövőbeli és feltételés követelés javára is alapitható és az a körülmény, hogy a követelés nem jön létre, vagy a feltétel nem teljesedik, a jelzálogjogot korántsem semmisíti meg. A jelzálogjog alapításának előfeltételéül szolgáló követelés más követeléssel bármikor kicserélhető. A jelzálogos követelés nem a személyes adós vagy a hitelező, hanem a tulajdonos vagy a jelzálogos hitelező által mondható fel. Jóhiszemű szerzővel szemben a zálogjog a személyes kötelmi (adóssági) viszonyból eredő kifogással meg nem támadható és a tkvi bejegyzésben megjelölt követelésre vonatkozó dologi igény a követelés megszűnése daczára is fennáll, ugy hogy a hitelező annak bizonyításául a bejegyzésre hivatkozhatik. (A biztositéki jelzálogjognál a hitelezőnek a jelzálogjogból folyó jogát a követelés szabja meg és a hitelező a követelés bizonyításául a tkvi bevezetésre nem hivatkozhatik.)