Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

114 Rz óvadéki jelzálogjog átruházása. Irta Rojcsek Sándor az igazságügyminiszteriumba beosztott tlkvi betétszerkesztö kir. tszéki biró. . Az óvadéki jelzálogjogot az optkv. — amelynek a jelzálogjogra vonatkozó szabályai kétségtelenül magyar jognak is tekintendők — nem ismeri. A teljesen az optkvre támaszkodó 1855 deczember 15-iki telekkönyvi rendelet azonban már külön intézkedést tartalmaz az óvadéki jelzálogról, amennyiben 65. §-ának második bekezdésében akképen rendelkezik, hogy „ha oly követelések, melyek valamely adott váltó- (elfogadási) vagy áruhitelből, valamely elvállalt pénztárvagy más ügyvezetésből, vagy valamely szerződés nem teljesítése esetére szavatosság vagy kárpótlás cziméből származhatnak, jelzálogilag biztositandók : azon okiratban, melyre a bekebelezésnek vagy előjegyzésnek történnie kell, előadandó azon legmagasb öszszeg, ameddig a hitel, vagy a kezesség (jótállás) terjedjen. (Ugyanígy intézkedik az 1870. évi február 25-iki erdélyi tkvi rendelet 65. §-ának második bekezdése is.) Ezen a réven honosodott meg nálunk az óvadéki jelzálogjog intézménye. De éppen annál a visszás állapotnál fogva, hogy ezt a magánjogi jogalakot az anyagi jog nemhogy nem szabályozza, de még csak nem is említi; az alaki jog pedig — amely különben ilyen szabályok felállítására nem is hivatott — azzal csupán annyiban foglalkozik, amennyiben felállítja annak tkvi bejegyzésére vonatkozólag a különlegességi elvnek (specialitás) követelményét (egy maximalis össseg előadása) *): teljes a tájékozatlanság az óvadéki jelzálogjog intézményének természetére, valamint arra nézve, hogy alkalmazhatók-e az óvadéki jelzálogjogra a jelzálogjogra névvé általában fennálló szabályok és ezek közül különösen azok, amelyek a jelzálogjog átruházására vonatkoznak. Ugyanilyen a jogállapot Ausztriában is. Anyagi jogi szabályok nélkül ott is csupán a jelenleg érvényes 1871. évi július 25-iki tkvi törvény 14. §-nak a mi tkvi rendeleteink 65. §-ai második bekezdéseiben foglaltakkal azonos eljárási szabályok léternek. *) Óvadéki jelzálogjogról tesz említést az 1881 : LX. t.-cz. 192. §-nak harmadik bekezdése is, amely szerint „a perbeli s az előnyös tételek közé nem utalt vhtási és az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek a tökével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett; . . ,"