Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 5. szám - A telekkönyvi intézmény oszlopai

107 folyamodni. Menjünk végig a tlkvi rendtartás egyes szakaszain és vizsgáljuk, hogy azok kérdésünkre vonatkozólag minő elvi álláspontot tükröznek vissza. Az első §, amelynél meg kell állapodnunk, az ,53-ik, amely igy szól: „A tulajdon oly korlátozásai, melyek a tulajdoni lapra a korábban bekönyvezett hitelezők beleegyezése nélkül jegyeztetnek b : ezen hitelezők jogait nem akadályozhatják arra nézve, hogy ők a nekiek elzálogitott tlkvi jószágtestet a tulajdon ezen korlátozásaira való tekintet nélkül végrehajtás alá vehessék." Ha tehát valamelyik tlkvi jószágtestre tulajdonjogi korlátozás van tlkvileg bejegyezve és az ezen bejegyzést megelőzőleg jelzálogjogi bejegyzést nyert hitelezők valamelyikének javára végrehajtási bejegyzés volna elrendelendő: ennek megtörténte előtt utána kell nézni, vájjon ez a hitelező nem egyezett-e bele a tulajdonjogi korlátozás bejegyzésébe? Mert ha beleegyezett, akkor az ő javára végrehajtási bejegyzést elrendelni nem szabad. Mit tesz már most ilyen esetben a biró, a midőn utánanéz, hogy megtörtént-e a beleegyezés s ha igen: elutasitólag, — ha nem: helytadólag dönt ? Azt állapítja meg, hogy "a tulajdonjogi korlátozás hatályos-e az illető hitelezővel szemben. Ez a §\ tehát a tlkvi bejegyzés hatályossága elbírálásának egy esetét állítja elénk. A 68. §. második bekezdése szerint „valamely már bejegyzett jog átváltoztatásainak bejegyzése azonban a megelőző hitelezőknek kárára nem szolgálhat". Ha tehát pl. egy teljes tulajdonjog osztottá alakulna és ezt követőleg végrehajtási jog feljegyzésére irányuló megkeresés érkeznék a tlkvi hatósághoz, meg kellene nézni, hogy a vonatkozó zálogjogot a tulajdonjog teljessége idejében jegyezték-e be, vagy később. Szóval itt is el kell bírálni, hogy melyik hitelezővel szemben hatályos a jogváltoztatás. Itt tehát szintén a bejegyzés hatályossága elbírálásának egyik esetével van dolgunk. A 76. §. a „csődrendtartás" 66-ik §-ára hivatkozik. Az ebben foglalt rendelkezések helyett most az 1881XVII. tcz. 12-ik és következő §-aiban foglalt rendelkezések állanak fenn. A 12. §. szerint „a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra, a közadós tartozása alapján, a csődtömeg elleni hatállyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatállyal nem bir". A 13. §. második bekezdése értelmében „a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási vagy