Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 4. szám - A mai jelzálog-előjegyzésnek visszásságai

80 valószínűség forog fenn. Miveí pedig a zálogjog-előjegyzés feltételes bekeblezés, provisorius jelleggel — az anyagi jog szempontjából nem szabadna kevesebbel beérni a követelés jogérvényessége iránt, mint amennyi a bekeblezéshez, mint végleges zálogjoghoz megkívántatik. A bekeblezéshez az anyagi és alaki kellékek teljessége szükséges. Az ideiglenes vagy előzetes bekeblezés, vagyis előjegyzéshez csak a formai kellékek szempontjából van engedmény, mert a teljes formák betartása nehézségekkel jár, miért is méltányosságból indokoltnak látszik, hogy az anyagi kellékek fenforgása mellett a hitelező a zálogjog-nyerés előnyétől ne üttessék el, ha a formai kellékek nem is teljesek. Ezt a formai kellék-hiányt — de csakis ezt — van hivatva a záros határidő alatt bekövetkező igazolás pótolni, mely ha bekövetkezik, az előzetes és provisorius jellegű zálognyerés-előjegyzés, a bekebelezés joghatályához jut, végleges lesz. Mivel tehát az előzetesen szerzett zálogjog a végérvényessel lesz egyhatásu, természetes, hogy ehhez az előjegyzett záloghoz az anyagi jog kívánta érvényességi kellékek teljes mértékben megkövetelendők, miért indokolatlan, hogy oly írásos követelés alapján, mely nem nyújt a követelés érvényessége iránt teljes bizonyítékot — előjegyzési zálogjog nyerhető. Az előjegyzésnél az anyagi jog követelte kellékeknek már a 69. §-ból kifolyóan is teljesen azonosaknak kell lenni a bekebelezés kellékeivel. Ez ellen vét a mi telekkönyvi rendtartásunk (88. §-ának c) p.), midőn oly irásos követelés alapján is engedélyez előjegyzést, minők a bejegyzett kereskedő hitelesített számlakivonatai, melyekről a keresk. törvény maga kijelenti, hogy ezek nem teljes és csak eskü vagy más bizonyítási eszközök által kiegészíthető bizonyítékokat képeznek. Hát mit szóljunk oly könyvkivonatokhoz, melyekben szabálytalanságok is fordulnak elő, mik a hitelesítésnél nem tűnnek szembe ? Ide tartozik a telekkönyvi rendtartás 88. §. b) pontja alatt foglalt előjegyzési engedély is lejárt követelések és váltók javára, noha itt sem forognak fenn az anyagi jog kívánta érvén3Tességi kellékek, mi csak később lesz napfényre hozva. A másik nagy hibája előjegyzési ^intézményünknek az, hogy előjegyzést nyerhetni — causa nélkül, azaz zálogjogra való minden igény nélkül. Itt kellő öntudatra kell emelnünk, hogy mit is nyújt volta-