Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 4. szám - A mai jelzálog-előjegyzésnek visszásságai

79 ságnak nem szabadna az adós ellen előjegyzés alakjában sem jelzálogot engedélyezni. Felhozzák az osztrák irók ellene : Schwere Beeintrachtigung des Realverkehrs. dnrch eine Einrichtung, welche einen exorbitanten und durch nichts rechtlich motivirten Eingriff in das ImmobiliarVermögen des Schuldners zulásst, indem sie den Realcredit des Letztern zu Gunsten blos chirogranischer, illiquider, nicht fálliger, nacht Inhalt und Umfang unbestimmter Forderungen ohne jede Beschíánkung den Praetensionen eines vorgeblichen Gláubigers Preis gibt. (193. I. 13. jegyz.) Ezen alapos támadások azonban eredményt nem szültek, az osztrák birósági gyakorlat haladt a régi mederben egész 1871-ig, midőn az uj telekkönyvi törvény (das allgemeine Grundbuchsgesetz von 25. Juli 1871.) ezt a helytelen irányzatot elsöpörte. De nálunk ez fennmaradt, mint kodifikált jogszabály. Az uj osztrák telekkönyvi rendtartás 36. §-a kijelenti, hogy az előjegyzés csak a követelés fennállásának jogi igazolása és jogczim alapján engedélyezhető. (Die Pfandrechtspraenotation wird nur bewilligt auf Grund rechtlichter Bescheinigung dér Existenz einer Schuldforderung und eines Rechtstitels zum Pfandrecht.) Ha már most a mai osztrák helyzettel összevetjük a magunkét, mely a hibás osztrák birói gyakorlat révén telekkönyvi rendtartásunk 88. §-ában mintegy törvénnyé rögzítve jelentkezik, — félszázadot meghaladó időszakon át — azt a szomorú eredményt kell konstatálnunk, hogy nálunk mindaddig, mig a mai törvényes rend nem változik — a hitelezőnek merőben önkényétől függ, ha követelése bármely gyenge, de írásos igazoláson nyugszik, hogy számára jelzálogi biztosítást szerezhessen — előjegyzés utján. Elérkezett az ideje, már régen kellett volna, hogy a reálhitelünkre ily káros és a hitelező tetszésétől függő jelzálog-nyerésnek véget vessünk. Vizsgáljuk most közelebbről, hogy telekkönyvi rendtartásunknak az előjegyzés kérdésében mi a főhibája. Kettő. Első az, hogy a követelés érvényessége körül nem követeli meg szorosan ama materiális biztosítékokat, melyek a bekebelezésnél előirvák. Pedig maga a telekkönyvi rendtartás előírja ott, hol a bekebelezés és előjegyzés közös kellékeit állapítja meg (69. §.), hogy az ügyletről szóló okiratnak jogérvényesnek kell lenni. És mégis ennek ellenére elégséges a telekkönyvi rendtartás 88. §. h) és c) pontja alapján, ha a követelés érvénye mellett kisebb-nagyobb