Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 4. szám - Adatok a telekkönyvi ügyvitel egyszerűsítéséhez

97 azon ügyek iktatószámait, amelyek alapján az illető tjkvekben bejegyzés történt. Nem is veszik elő a telekkönyvi hatóságoknál az iktatókönyvek mutatóját, csak nagyon, nagyon ritkán, mert elenyésző csekély azon ügyek száma, melyek a tjkvekben való széljegyzés és bejegyzés tárgyát nem képezik. Ilyen beadványokra vonatkozólag fenn is lehetne tartani a mutatókönyvek vezetését, mert hisz az iktatásnál már meg lehet állapítani, vájjon az a tjkvból feltalálható lesz-e, vagy nem. Hogy az ügyviteli szabályoknak a mutatókönyvekre vonatkozó rendelkezése már nagyon is ósdi és elavult, azt már elismerte a sommás ügyvitelre nézve a bíróságok polgári osztályai számára kiadott ujabbi ügyviteli szabályoknak azon rendelkezése is, mely szerint a mutatókönyv nem valamennyi ügyfél, hanem csak az alperesek, adósok, terheltek neveiről vezetendő. Itt már megtakarítják a munkának felét s hogy ez a megtakarítás nem esik az alaposság rovására, az a fenti rendelkezés életbeléptetése óta eltelt 7 év alatt a gyakorlatban beigazolódott. Ezekből tehát azt hiszem nyilvánvaló, hogy az iktatókönyv betüsoros mutatójának vezetése csak azon beadványoknál nem nélkülözhető, melyek telekkkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezik, minden más beadványnál pedig teljesen felesleges, mert annak száma még ugyanazon napon a vonatkozó tjkvekben széljegyeztetvén, később pedig a bejegyzésnél úgyis kitüntettetvén, onnan bármikor megtudható. Arra nincs semmi szükség, hogy valamely ügynek, mely már az első iktatószámnál mutatózva van, későbbi iktatószámai is odajegyeztessenek a mutatókönyvbe, hisz az első iktatószám ép ugy megmutatja az irattári sorkönyvben az irattári számot, mint az utolsó, az akták feltalálásához pedig más nem szükséges. Még egy igen nagy terhe van a telekkönyvi ügykezelésnek, amely a kiadók munkájának jó részét képezi s amely a telekkönyvi ügykezelés lassú, rozzant szekerében bizonyosan a régi „fatengelyt" akarja képviselni. Vagy nem erre emlékeztet-e a „Jegyzék a székhelyen kivüli kézbesítésekről" mai formájában ? Micsoda rengeteg munkát pazarolnak erre minden telekkönyvi hatóságnál — hiába J Csak végig kell nézni a rovatait, hogy az ember belássa, milyen időpazarló, felesleges munkát igényel azok kitöltése. Miről lehet jó az, hogy ebbe a jegyzékbe be kell vezetni valamennyi ügyfél nevét egyenként, akinek részére a kiadmány kézbesítendő s végigcsinálni mindazt a hosszú czerimóniát, amivel ennek a jegy-