Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 4. szám - A közbirtokosság személyisége

70 Kérdésessé vált, hogy a végrehajtási törvény 15G. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell-e akkor is, ha a végrehajtás többek tulajdonát képező osztatlan illetőségből csak az egyik tulajdonostárs jutalékára intéztetik ? Köztudomású, hogy igen sok községben a legelőterület egyegy része birói közbenjárás nélkül tényleg felosztatott. A betétszerkesztéskor~határidő tűzendő ki ilyen esetben a felosztás birói jóváhagyása iránti eljárás megindításának kérelmezésére. E felhívás igen sokszor eredménytelen. Ugy, hogy a felosztás a betétekben sem vitetik keresztül. A felosztás azonban tényleg fennáll. A felosztás folytán keletkezett parczellákat adják-veszik. Persze ezeket a birtokváltozásokat szeretnék telekkönyvileg is keresztülvezetni. De nem lehet. Egy községi jegyző ugy segített magán, hogy az egyes okiratokban az átruházás tárgyát, az osztatlan illetőség mértékét kifejező törtszám, az egész legelőterület és a felosztott rész térmértékeinek segélyével, hányadrészben tüntette fel! Hogy ezzel csak önmagán segített, azt szükségtelen bővebben magyarázni. Széltében divatban van, hogy a közös tlkvi tulajdonosok közötti osztály esetében „közösben" (?!) hagyják az osztatlan illetőséget, ha az okiratban és kérvényben erről említés nem tétetik! Ha az osztatlan illetőség átírása bejegyzéssel kapcsolatos, szükségesnek találják a jelzálogos hitelezőknek a tlkvi rdtás 56. §-a d) pontja szerinti meghallgatását stb. stb. Látjuk, hogy a közbirtokosságnak tulajdonközösségként! kezelése minden irányban bajt okoz. Érdekes különben, hogy midőn úgyszólván a közbirtokossági ingatlan vagyon tartja a lelket ebben a rendszerben, a közbirtokossági ingatlanon éppen a tulajdonközösség szabályszerű feltüntetése nem sikerül. Tagadhatatlanul kirívóan viszás dolog ez. Az indokolás szerint a közbirtokosságra a „lényeget tekintve", a tulajdonközösség szabályai alkalmazandók. Lássuk csak, hogy miből áll ez a „lényeg" ? A közbirtokossági javakra vonatkozó használati, dispositionalis jogot egyes törvények (1894: XII. t.-cz. 6—11. §-ai, 1898: XIX. t.-cz.) oly módon szabályozzák, hogy ezen jog gyakorlatában a közbirtokosok egyéni akaratával szemben a többségi akarat érvényesül. Ha a közbirtokosság lényegében tulajdonközösség, akkor a közbirtokosság legelőjének, erdejének stb. felosztása szintén nem egyéb a tulajdonközösség megszüntetésénél, amihez a tulajdo-