Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 4. szám - A közbirtokosság személyisége

külön telekjegyzőkönyvbe vezetendők, melyben azon telkek, melyeknek eme legelő, erdő stb. „tartozmányait" képezik, kiteendők egynttal minden egyes teleknél a szabályszerű hivatkozás kitüntetendő. Ez a telekkönyvezési mód természetesen nem találtatott megfelelőnek, mert nem volt alkalmas a tulajdonközösség ábrázolására. Más telekkönyvezési móddal váltatott tehát fel, melyet a 40,101/881. sz. igazs. rendelet következőkép ir elő : „Ha legelő, erdő vagy más fekvőség a volt úrbéresek számára közösen és osztatlanul hasittatik ki, ezen ingatlanoknak mindenike külön telekjegyzőkönyvbe, a volt úrbéresek tulajdonául veendő fel. A telekjegyzőkönyvbe a tulajdonosok (volt úrbéresek) név szerint, a lelkészek stb. pedig állásuk minősége szerint jegyzendők be. Azon arány, melyben a közös fekvőség a bejegyzett tulajdonosokat illeti, a telekjegyzőkönyvben az egész közös fekvőséghez viszonyított részekben (mint 2/"«, 4 no. l/ne, 8/iie stb.) jegyzendő be." Ez a telekkönyvezési mód tökéletesen megfelel ama kívánalmaknak, melyek a tulajdonközösség feltüntetésére irányultak. De mi lett ebből ? ! A közbirtokossági javakat magukban foglaló tellekjegyzőkönyvekből egy pár év alatt vaskos könyvek lettek az egyes tulajdoni jutalékok öröklései, átruházásai és terhelései következtében, ugy, hogy azokban eligazodni igen bajos dolog. Hatályon kivül helyeztetett tehát a telekkönyvezésnek ez a módja is a 45,041/89. sz. rendelettel, mely a ma is érvényben levő telekkönyvvezési módot (még pedig a 10,320/1904. I. M. sz. rendelettel az összes közbirtokossági javakra kiterjesztetten) akképen határozta meg, hogy a közbirtokossági jószág egy külön telekjkvbe vagy betétbe jegyeztetik be, pl. a volt úrbéres telkes jobbágyok közös legelője, erdeje stb.-ként és az abból az egyes birtokosokat illető hányadok, az illetők telekjegyzőkönyveibe, illetve betéteibe osztatlan illetőségként külön sorszám alatt jegyeztetnek be. Tehát kivételképen helyrajzi szám nélküli telekkönyvi objektumokat (birtokrészlet, jószágtest) kellett csinálni az egyes birtokosok osztatlan illetőségeiből, a reális földdarabokkal egyenlő elbánás alá kellett venni az ideális hányadokat: hogy a tulajdonközösség tlkvi feltüntetése a telekkönyvezés legfontosabb elvei egyikének, az áttekinthetőségnek megsértése nélkül lehetővé váljék ! Az ilyen mesterkéltség kellemetlen hatásai azonban nem szokjak elmaradni. Itt is érezhetők.