Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 4. szám - A közbirtokosság személyisége

68 juk, hogy ezen területből csak 26 •-ölnyi tért foglal el, melyet azután a végdát czéljára kisajátítanak. Ilyen kis terület legfeljebb 8—10 koronát ér. Ezt a pénzt most már fel kellene osztani a legelőterület tkvi tulajdonasai között az osztatlan illetőségek menynyiségeinek arányában. Ha a községben pl. 80 úrbéri telek volt, akkor egy egész telek után Vso rész, egy fél telek után 1 ,;o rész, V4 telek után 1 ;«c rész, V8 telek után Vwo rész és l/l6 telek után V1280 rész fizetendő ki a vételárból, illetve kártalanitási összegből. Egész és fél telekkel nagyon kevesen bírnak, de annál többen V4, 1/s és különösen 71G telekkel. Azt, akinek V8 telek utáni illetősége van, még csak ki lehet fizetni, de hogyan fizessük ki az V16 telkek utáni illetőségek tulajdonosait, különösen akkor, ha egy ilyen illetőségnek 8—10 társtulajdonosa van ? ! Pedig ezek nem minimális mennyiségek, mert a kisajátított terület s vele a kártalanitási összeg jóval kevesebb, az úrbéri telkek száma pedig több is lehet. Bizonyos, hogy nem éppen mindennapi esetek ezek, de alig van község, melyben — többször is — elő ne fordulnának. Különösen a beltelki terület kiterjesztése általános és gyakori jelenség. De hát a közös legelő, erdő stb. egyénenkénti részben vagy egészben való felosztása sem fordul gyakrabban elő és mégis szükségesnek találtatott e tekintetben speciális eljárás megállapítása (20,326/890. sz. igazs. rend.) s mellőzése a tulajdonközösség fogalmából folyó azon követelménynek, hogy a felosztás csakis az öszszes osztatlan illetőségek tlkvi tulajdonosai által aláirt okirat alapján eszközölhető, kétségkívül az ilyen okirat előállításával járó óriási, néha valósággal leküzdhetetlen nehézségekre való tekintettel. E nehézségek pedig csak akkor tűnnének el, ha a közbirtokosság nemcsak bizonyos vonatkozásokban, hanem minden tekintetben testületnek, jogi személynek vétetnék, mert ez esetben harmadik személyeknek és a bíróságnak csupán a közbirtokosságcselekvő, képviselő szerveivel volna dolguk s a közbirtokosság ezek által cselekedhetnék. A közbirtokossági javak telekkönyvezési módjának kérdése is erős birkózásban van a tulajdonközösségi formával. A telekkönyvezés legelső módját a helyszinelési szabályok (1853 ápr. 18-iki rend. 15. §. g) p., — 1854 jul. 23-iki ut. 61., 62. §§., — 2,784/867. sz. rend. ut. 40., 42. §§. és 106/870. sz. rend. 7. §.) és az 1869. évi 2,579. sz. átalakítási szabályrendelet 7. §-nak g) pontja akként irják elő, hogy a volt úrbéresek számára közösen és osztatlanul kihasított legelő, erdő vagy más fekvőségek egy