Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 4. szám - A közbirtokosság személyisége

07 azok a családok, melyek megfelelő háztelekhez máskép nem juthatnak, a községet körül vevő legelőterületből igyekeznek ilyent szerezni. Igen, de kitől vegyék meg a több száz, sőt még ezer holdas legelőből a szükséges potom 150—200 ^J-ölnyi terület?! Ha a közbirtokosság nem egyéb egyszerű tulajdonközösségnél, akkor a vételügyletet csakis az összes tulajdonostársakkal köthetik meg érvényesen. Aminthogy a 45,041/889. I. M. sz. rendelet 10. §-a szerint is ahhoz, hogy a legelőterület egy részére valakinek javára a kizárólagos tulajdonjog telekkönyvileg bejegyeztethessék, „az összes osztatlan illetőségek tlkvi tulajdonosai által kiállított s a tlkvi rendeletekben megállapított kellékekkel ellátott okirat"-ra, „vagy ugyanazok ellen hozott határozat"-ra van szükség. Igen ám, de az osztatlan illetőségek tlkvi tulajdonosai rendszerint igen sokan vannak, azonkivül közöttük igen nagy számmal fordulnak elő kiskorúak, gondnokoltak, ismeretlenek, ismeretlen helyen tartózkodók és elhalt személyek! Valósággal leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznek tehát az ilyen szerzések, olyannyira, hogy bizony senkinek nincs kedve velük megpróbálkozni. Nagyon csalódnánk azonban, ha azt hinnők, hogy a házhelyeket keresők most már elköltöznek, vagy kivándorolnak. A betétszerkesztőbizottságok tanúságot tehetnek róla, hogy minden községben akad szép számmal a legelőterületbe eső ház- és beltelek, melyekhez birtokosaik vagy foglalás utján, vagy akkép jutottak, hogy a közbirtokosság u. n. gazdatanácsával (1894: XII. t.-cz. 11. §.) vagy a község elöljáróságával szerződnek. Az ekként szerző felek azután egészen nyugodtan, háboritlanul birtokolnak. A legelőterület tlkvi tulajdonosai közül pedig ugyan egynek sem jut eszébe megtámadni őket, annyira korrektnek tartják jogszerződésüket. Belátható azonban, hogy ez nincs rendjén. Akkor, amikor kézzel-lábbal küzdünk a telekkönyvön kívüli szerzések ellen, nem lehet megtűrni ily abnormitásokat. Ugyancsak a fentemiitett nehézségek állanak elő, ha valaki pl. kőszénkutatási jogot akar a közbirtokosságok nevén álló jószágtestekre vagy birtokrészletekre bejegyeztetni, avagy — vice versa —• a közbirtokosság akar szerezni, ami szintén előfordulhat. Lehetséges például hogy a legelőterület kiterjesztése szükséges, hogy a közbirtokosoknak avégből, hogy közös itatókuthoz jussanak, e czéka szolgáló ingatlanterületet kell szerezni stb. Előfordulhat, hogy a község határában védgátat emelnek. A védgát egy része beleesik a közös legelő- vagy erdőterületbe. Mond-