Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

58 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. „U." úrnak. Az 1892 : XXIX. t.-cz. szerinti telekkönyvhelyesbitési eljárás elrendelésének, a 6400/904. 1. ,\í. sz. rendelet 2. §-a második bekezdésének 3-ik pontja szerint nincs helye abban az esetben, ha az id. t.-cz. 2. §. 1. b) pontjának alkalmazásával a község tjkveit már átalakították. Az 188(5 : XXIX. t.-cz. 12. §-a szerint a nem telekkönyvezett ingatlanokat a betétekben, a tényleges birtokos nevére, a betétszerkesztési eljárás külön szabályainak alkalmazásával kell felvenni. Az emiitett ingatlanoknak az 1886: XXIX. t.-cz. 12. §-a szerinti telekkönyvezése az 1892 : XXIX. t.-cz. 3. §-a szerint az ezen t.-cz. 2. §. 1. a) és b) pontjai alapján foganatosított s a betétszerkesztési eljáráshoz hasonlóan, szabályozott telekkönyvhelyesbitési eljárásban is megtörténhetik. Ezen esetekben tehát nem helyszínelés vagy póthelyszinelés utján történik a telekkönyvezés, hanem betétszerkesztési és telekkönyvhelyesbitési külön, önállóan szabályozott eljárások utján. Ezen eljárások keretében helyhelyszinelési eljárá's foganatosításáról szó nem lehet. Az utóbbiról már csak azért sem, mert a póthelyszinelési eljárást csak egy későbbi, t. i. az 1896. évi 70972. I. M. sz. rendelet szabályozza. Egyáltalán nincs tehát értelme és helye a helyesbítési eljárás befejezése után kibocsátott hirdetményben arra hivatkozni, hogy ezen eljárás során „póthelyszinelés is történt", mert ilyesmi egyszerűen nem történhetett. Egyébiránt a helyesbítési eljárás befejezése után kibocsátandó hirdetmény hatályát a 24366 893. I. M. sz. rendelet 91. §-a a telekkönyvezetlen fekvöségek felvétele ellen a 19661 893. I. M. sz. rendelet szerint használható jogorvoslatra is kiterjeszti. Póthclyszinelósi ügy keretében általános telekkönyvhelyesbitési eljárást foganatosítani nemcsak hogy nem' kell, de nem is lehet. A telekkönyvezetlen telkek telekkönyvezése tágabb értelemben telekkönyvhelyesbités, s ezért a telekkönyvezetlen területek tkvi felvétele helyet foglalhat az általános helyesbítési eljárásban; nagyon természetes hát, hogy ha ezen tágabb körű eljárásnak egyik különös esete egy, csupán ezen esetre vonatkozó különleges eljárásban intéződik el, ebbe az eljárásba semmifélekép sem lehet beleszorítani azt a tágabb körű és egészen önállóan szabályozott eljárást. Különben is ugy a póthelyszínelést (egy egészen speciális eset kivételével), mint az általános telekkönyvhelyesbitóst csak abban az esetben lehet foganatosítani, ha az igazságügyminiszter azt elrendelte. Ha már most csak a póthelyszinelést rendelte el, akkor nem lehet ezen az alapon általános helyesbítést is foganatosítani. A 70972/896. I. M. sz. póthelyszinelési rendelet kibocsátására az 1892 ; XXIX. t.-cz. 15. §-ának b) pontjában az igazságügyminiszter azzal nyert felhatalmazást, hogy „a helyszínelésre és póthelyszinelésre vonatkozó eljárási szabályokat módosíthatja és kiegészítheti." Világos ebből, hogy .amennyiben a kibocsátott rendelet a helyszinelési szabályokat (külön „póthelyszinelési" tételes szabályok e rendelet kibocsátása előtt nem is voltak) nem módosítja s egészíti ki : ezeket a szabályokat kell alkalmazni póthelyszinelésnél is. Ezen szabályok közé tartozik az, hogy a fekvőségeket birtokosaik nevére kell felvenni. E részben csupán azt kell a vonatkozó szabályok (1853. ápr. 18-iki rendelet 20. cs köv.. 1853. szept. 18-iki utasítás 31—34. és 1854. jul. 23-iki