Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

57 kárpótlási dij nem kamat természetű, nem is évről-évre járó, hanem egyszer g mindenkorra járó teljesítmény a kölcsönügyletnek a kikötött idő előtti felbontásából felmerülhető kártérítés fejében ; következéskép ennek megítélése nem ütközik az idézett t.-cz. 4. §-ának tiltó rendelkezésébe. (1905. ápr. 13-án I. G. 691.) Nevelési járulék le nem foglalható. A gyermekeknek az 1885. évi XI. t.-cz. értelmében megállapított nevelési járuléka, habár avval a 40. §. szerint nem a gyermek hanem az anya s esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik is, a gyermek javára lévén fordítandó, az anya, gyám vagy gondnoknak régibi) keletű oly tartozása fejében, amely jelen esetben még az atya életében, tehát a hátrahagyott gyermekeknek a nevelé-i járulékkal biztosítani kívánt további nevelését megelőző időben keletkezett, le nem foglalható. (Budapesti kir. tábla 1905. szeptember 13. 63,250/905. sz. a.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja stb. Indokok: Habár az 1885: XI. t.-cz. rendelkezései értelmében megállapított s a 40. §. szerint az anya nyugdijának járulékát képező nevelési járulékok lefoglalását sem az 1881 : LX. t.-cz., amelynek az elsöbiróság által idézett 56. §-a ezekre a járulékokra nem vonatkozik, sem az 1885 : XI. t.-ez. nem tiltják s így ezek a járulékok, amint ezt a m. kir. pénzügyminiszternek az igazságügyminiszterrel egyetértően kibocsájtott 105,123 ÍH)4. sz. rendelete is megállapította, a lefoglalható járandóságok közzé tartoznak, mégis helybenhagyatott• az elsöbiróság végzése azért, mert az 1885: XI. t.-cz. 39. §-ának abból az intézkedéséből, hogy az özvegy a nevelési járulékot gyermekei számára kapja s abban a 41. §. szerint a gyermekek részesülnek, kétségtelen, hogy a gyermekek nevelési járuléka, habár avval a 40. szerint nem a gyermek, hanem az anya s esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik is, a gyermekek javára lévén fordítandó, az anya, gyám vagy gondnoknak régibb keletű oly tartozása fejében, amely jelen esetben még az atya életében, tehát a hátrahagyott gyermekeknek a nevelési járulékkal biztosítani kívánt további neveléséi megelőző időben keletkezett, le nem foglalható. (Jog. 1906: 9.) Árverésen vett ingatlan egy részén álló idegen épület. Alperes az L. Mária telkének egy részét telekkkönyvön kívül megszerezvén, lahóházat épitetf, mely az ő szomszédos telkén és az L. Máriától megvett részleten állott. Az egészben L. Mária nevén maradt telek utóbb elárvereztetvén, az árverési vevő követelte annak a résznek a birtokát, amelyen a ház áll. A Kúria — a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával — elutasította a keresetet, mert az árverési hirdetmény szerint, az árverés tárgyát épület nem képezte, a végrehajtó is megfelelő kijelentést tett, felperesnek tehát tudnia kellett, hogy a megvett ingatlanon másnak a tulajdonát képező épületrész áll, ily körülmények közt pedig csak a terület értékének a megfizetését követelheti. (1906. febr. 8. G. 457 1905. sz. Jog. 1906: 22.) Telekkönyvi bet átszerkesztő munkálatok elrendelése. A kir. igazságügyminiszter az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXYIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében a telekkönyvi betétszerkesztö munkálatok foganatba vételét a buziásfiirdöi, nagybányai, tokai és nezsideri kir. jbíróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. (48,:S49., 48,:i50 1903., 918. és 3855,1907. I. M. sz.)