Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

55 lyamatba, som az, hogy miután a végrehajtást szenvedők időközben a végrehajtató összes követelését kifizették s a kir. járásbíróság ennek folytán a lefoglalt ingókat a birói zár alól feloldotta, — a felperes kereseti jogát nem érinti, tehát e kifogások figyelembe nem vehetők. Jogilag miként maga a tőke, azonképpen az annak járulékát képező kamat, per és végrehajtási költség is a végrehajtató követelésének vélelmezendő s ellenkező kikötés hiányában az egyezségi összeg fedezésére adott váltóval a töke járulékát' képező per- és végrehajtási költség is fedezettnek s a váltó beváltása következtében e járulékok is kiegyenlítettnek tekintendők. Az a körülmény, hogy végrehajtást szenvedők a végrehaj tatónak per és végrehajtási költség követelését állítólag minden jogfentartás nélkül fizették ki, mit sem bizonyít felperes ellen ; mert a végrehajtás megszüntetése iránti per már akkor folyamatban volt, másrészt pedig végrehajtást szenvedők az árverés ismételt kitűzése folytán a fizetésre kényszerítve voltak. Ennek az összegnek visszatérítése azonban nem a jelen per keretébe, hanem az 1881. évi LX. t.-cz. 40. §-a szerint visszvégrehajtás útjára tartozik, miért is felperes ez iránti kérelmével e helyütt elutasítandó volt. (Kir. Kúria 1906. márczius 7. — 473. sz. Ü. L. 1906. 17.) 48. A másodbiróság neheztelt végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta azzal a változtatással, hogy a pénzbírság terhe alatt kötelezést a felfolyamodó előnyére leszállította, mely változtatás az ügy megvizsgálásánál a felfolyamodóval szemben a helybenhagyó végzés tekintete alá esik, mert a leszállított összegre nézve mindkét alsóbiróság végzése egyező, s minthogy az 1868. évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott szabályrendelet 5:!. S- szerint a felfolyamodásra nézve az általános telekkvi rendelet alkalmazandó : a tkvi rend. 145. §-a értelmében pedig a másodbiróság helybenhagyó végzése ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (Kir. Kúria 1005. márczius 8. — 811. Jog. 1906. 30.) 49. Valamely pénzösszegnek birói letétbe helyezése rendszerint csak akkor bir fizetés hatályával, ha a fizetés a hitelező kezeihez nem volt teljesíthető, vagy az annak felvételét megtagadta és ha ezt feltételezve, a letett összeg, törvényes akadály nem létében, a hitelező szabad rendelkezésére bocsáttatott. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály ugyan, hogy a haszonbérlő által a haszonbérleti szerződésben elvállalt kötelezettségek biztosítására a haszonbérbeadó kezeihez letett óvadék a haszonbérleti szerződés lejártával visszaadandó, azonban a haszonbérlő az óvadék kiadását csak akkor követelheti, ha a haszonbérlemény tárgyát a szerződésnek megfelelő állapotban bocsátotta vissza, ellenkező esetben pedig a haszonbérbeadó, a haszonbérleményen mutatkozó hiányok pótlásáig, azt azok kijavítására vagy kiegészítésére szükséges összeg erejéig visszatarthatja, mely visszatartási jogra az nem lehet befolyással, hogy ha a volt haszonbérlőnek a fennállott haszonbérleti viszonyból kifolyóan a haszonbérbeadó vagy jogutóda ellen követelése áll fenn. A haszonbérbeadó is kötelezve van arra, hogy a haszonbérlemény visszabocsátása után a haszonbérleményen mutatkozó hiányokból származtatható összes követelését felszámolja és amennyiben a volt haszonbérlő a követelés valóságát vagy mennyiségét helyesnek el nem ismerné, a megtérítés iránti igényét vagy külön per utján vagy legkésőbben az óvadék kiadása iránt indított perben ér-