Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

54 leges felelősséggel tartoznak és az ekként kirótt adók miatt az egyik házastárs ellen vezetett végrehajtásnál lefoglalt ingókra a társadósnak tekintendő másik házastárs igénykeresetet nem támaszthat. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 15. í. G. 477 1905. p. sz.) 41. Az 189(5. évi XXV'. t.-cz. 2. §-a szerint megváltásnak csak akkor van helye, ha a jelenlegi birtoklás az 1848. év előtti birtokailapotnak a birtokos személyére is alkalmazandó folytatása, vagyis ha a birtokos személyére nézve is megállapíthatók a folytonosság ismérvei. Ez a folytonosság hiányzik akkor, ha a birtok 1848. után a volt földesúr szabad rendelkezése alá került s a folytonosság hiányát nem szünteti meg az, ha a volt földesúr a szabad rendelkezése alá visszakerült birtokot más személynek s ennek birtoklása megszűntével ismét az előbbi birtokosnak engedi át, mert az 1848. után történt ilyen átengedés egy teljesen uj szerződési viszonyt hozott létre, amelyet az 1848. év előtt keletkezett birtokviszonnyal azonosítani, vagy jogi összefüggésbe hozni nem lehet. Minthogy pedig az 1890. évi XXV. t.-cz. 4. §-ának 3. pontja a megválthatóság köréből kizárja azt az esetet, amelyben az 1848. január 1-én fennállott és a jelenlegi birtokállapot között a folytonosság hiányzik: helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a kereseti birtokterületen levő szolgálmányokat meg nem válthatóknak mondotta ki. (Kir. Kúria 1906. évi február 22. J. G. zs. 5/1905. sz. 42. A gyámhatóság határozatának joghatálya a határozat kézbesítésével vévén kezdetét, nem bír jogi jelentőséggel az a kérdés, hogy az mely időben vált jogerőssé. A kiskorúak vagyona, azok kezelése és jövedelmének hovaforditása iránt rendelkezés törvénynél fogva a gyámhatóság hatásköre alá tartozik és a bíróság a gyámhatóság törvényes hatáskörében hozott határozatainak törvényszerűségét vizsgálat tárgyává tenni hivatva nincs. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 22. Gr. 513/1995.. p. sz. 43. Az ügyvédek elleni panaszos ügyekben való végrehajtásra nézve a perrendtartás, tehát az 1881 : LIX. és LX. t.-czikkek rendelkezései alkalmazandók. (Kir. Kúria 1906. február 23. — 7877. sz. Ü. L. 1906 : 12.) 44. Erdők úrbéri elkülönítése iránti ügyben az, aki a részesedés megállapítása végett tartott tárgyaláson az illetmény megállapítása ellen észrevételt nem tett: a hozott ítélet idevonatkozó rendelkezése ellen felebbezésre nem jogosult. (Kir. Kúria 1903. febr. 24. — 2/1903. Jog. 2906. 50.) 45. A jogügylet, melynél fogva a szülő vagyonát eltartás kikötése mellett ruházza át gyermekére, csak akkor tekinthető ajándékozásnak, ha az átruházott vagyon jövedelme arányban áll a gyermek részéről teljesítendő szolgáltatással vagy ezt meghaladja. (Kir. Kúria 1906. február 27. 6694. sz. a.) 46. Az, hogy a felperesek a végrehajtást szenvedővel az igényelt ingóra nézve létesített vételi ügylet megkötésekor tudomással birtak-e arról, hogy az az ingó már korábban alperes javára a végrehajtást szenvedő ellen végrehajtásilag lefoglaltatott, ténykérdés. (Kir. Kúria 1906. márcz. 1. G. 530,1905. sz.) 47. Alperesnek sem azon kifogása, mely szerint a végrehajtásmegszüntetési keresetet felperes mint egyik végrehajtást szenvedett csak egymaga tette fo-