Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

53 perben előfeltételeként jelentkezik a marasztalásnak s kivéve a S. E. Ki7. §-ában szabályozott kivételes esetben ezzel kapcsolatosan oldandó meg-. Tehát ki van zárva, hogy azért, mert a teljesítés ideje még el nem érkezett, a kötelezettség megállapítása külön megállapítási kereset tárgyává tétethessék. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 3. I. G. 443/1905. p. sz.) 35. Az a végrehajtató, aki harmadik személy birtokában lévő ingót vétet birói foglalás alá, amelyről a végrehajtás foganatosítása alkalmával még csak valószinüsiteni sem képes, hogy a lefoglalt ingó a végrehajtást szenvedőnek tulajdona, nem tekinthető oly jóhiszemű végrehajtatónak, aki az ugyanazon tárgy iránt folytatott igényperben az 1881 : LX. t.-cz. 98. §-ának, a S. E. 109, §-ában foglalt általános rendelkezéstől eltérő, kivételes intézkedése alapján a költségek kölcsönös megszüntetésére igényt tarthatna. (Kir. Kúria 1906. febr. 6-án. I. G. 28.) 36. A S. E. 1. §. 5. 1) pontjának perbeli alkalmazására nézve az a körülmény nem bir befolyással, hogy az idézett 1) pontban emiitett jog bekebelezéssel volt-e biztosítva, avagy sem. Az sem tesz különbséget, hogy az átengedést nem a perbeli felperes, hanem esetleg telekkönyvi jogelőde tette, mert a telekkönyvi tulajdon megszerzésével az uj tulajdonosra átszáll minden a korábbi telekkönyvi tulajdonost megilletett jog és igy a visszakövetelés iránti jog is ; a felebbezési biróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a fennforgó ügyet a S. E. 1. §. 5. 1) pontja alá esőnek minősítette és azt ekként bírálta meg. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 7. I. G. 461,1905. sz.) 37. Felperes, aki már az árveréskor is tudta, hogy az általa megvett birtokrészleten alperesnek oly házrésze áll, mely árverés alá nem bocsáttatott, alperestől mint jóhiszemű építkezőtől jogszerűen nem követelheti, hogy azt a területet, amelyen a házrész áll, birtokába bocsássa, hanem csak arra szerzett jogot, hogy a szóban forgó terület értékének megfizetését a bejegyzésre alkalmas okirat egyidejű kiadása mellett követelhesse. (Kir. Kúria 1906. február hó 8. I. G. 457,1905. p. sz.) 38. Felperest alperesek ellen és alpereseket felperes ellen egyaránt készpénzbeli követelés illetvén meg, nincs szüksége, de jogilag helye sem annak, hogy alperesek felperes javára és felperes alperesek javára egyaránt fizetésre köteleztessenek, hanem a kölcsönös követelések egymásba beszámitandók és a fizetési kötelezettség csak a mutatkozó különbözetre megfelelően mondandó ki. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 9. G. 462/1905. sz.) 39. Habár jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások figyelembe nem vehetők, a felek nem zárhatók el annak bizonyításától, hogy az okiratból valamely lényeges megállapodás tévedésből vagy megtévesztés következtében kimaradt. (Kir. Kúria 1906. évi február hó 13. I. G. 472 1905. p. sz.) 40. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 95. §-ának 4-ik bekezdése szerint a házastársak által közösen használt birtokok után kirótt adókért a házastársak egyetem-