Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

52 A kir. igazságügyminiszternek 1000. decz. 17-én 43.528 1000. I. M. szám alatt kelt rendelete, Gindlicsalád község törvénykezési átcsatolása tárgyában. A m. kir. minisztérium folyó évi deezember hó 6-án tartott tanácsában az 1890. évi XXIX. t.-cz. 2. §-a alapján Gindlicsalád Tolnamegyei községet, amely törvénykezési tekintetben eddig a paksi kir. járásbíróság úgyis mint telekkönyvi hatóság területéhez tartozott, ugyan e községnek közigazgatási tekintetben a dunaföldvári járásból a központi járásba történt átcsatolása után a szekszárdi kir. járásbíróság, telekkönyvi tekintetben pedig a szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság területéhez csatolta át. Ez a rendelet 1907. évi február hó 1-ső napján lép hatályba. PEL5ŐBIKÓ5/ÍQ1 HdTÁROZ/lTOrc. 30. Az a megajándékozott, akit hagyatéki javaknak egy része törvényes öröklés alapján is megilletne, csak az örökrészét meghaladó értékkel tekinthető megajándékozottnak. Az egyszerre megajándékozottak a köteles részéi t egyetemleg felelősek. (Kir. Kúria 1906. január 10. — 101,43 1904. sz. 31. Minthogy nem nyert megállapítást az, hogy akár felperes, akár férje a végrehajtást szenvedett megrendeléseit magukévá tették s a szállító czégeket megfelelően értesítették és azok követeléseit magukra vállalták volna, a fenti tényállásból jogilag következik, hogy a végrehajtást szenvedett birtokából elvitt és lefoglalt árukra és bolti felszerelvényekre felperest sem közvetlen, sem közvetett szerzés alapján tulajdonjog nem illeti. (Kir. Kúria 1906. évi január hó 30. I. G. 561/1905. p. sz.) 32. Valamely jogról való lemondásnak világosnak és határozottnak kell lennie és az erre irányuló határozott akaratkijelentés hiányában, csak olyan tények alapján állapitható meg, amelyek semmi kétséget sem hagynak^arra nézve, hogy a jogosított valóságos szándéka e jogról való lemondásra irányult. A tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem származhatik és a tévedés igazolását még a végérvényesen megejtett összeszámolás és annak alapján történt kiegyenlítés sem zárja ki. (Kir. Kúria 1906. január 31. — 4714/1905. p. sz. 33. A jelzálogadós a személyes tartozását nem képező jelzálogos tökének be nem kebelezett kamataiért nem felelős. (Kir. Kúria 1906. január 31. — 10211,1904. sz. 34. Az a kérdés, hogy a S. E. 16. §-a szerint ^kivételesen és csak e szakaszban körülirott feltételek mellett megengedett megállapítási keresetnek helye van-e, hivatalból vizsgálandó. Ugyanis a kötelezettség megállapítása minden