Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 2. szám - A magas kincstár követelései

38 mely lehetségesnek tartja azt, hogy az X tjkvben bejegyezve levő jószágtesten az Y tjkben kieszközölt bejegyzésekkel lehessen tkvi jogokat szerezni! Mire valók akkor egyáltalán a telekjegyzőkönyvek?! Az mit sem változtat a dolgon, hogy az átalakítási szabályrendelet 7. §-nak b) pontjára alapított feljegyzés iránti kérvényben helytelenül jelölték meg a régi birtokot. Ennek a helytelen eljárásnak következményeit szabályszerűen szerzett nyilvánkönyvi jogok sérelmével elhárítani nem szabad. „Y—Tátraiig." A kérdéses telekjegyKŐkönyvben haszonélvezeti jog van bekebelezve. Másféle jog bejegyezve nincs. Minthogy a tkvi rdtás 62. §-a szerint bekebelezettnek vagy előjegyzettnek csak azt a jogot lehet tekinteni, amely a telekkönyvbe „világosan bekebelezettkép vagy előjegyzettkép jegyeztetett be" : a kérdezett esetben a bejegyzett jogot csakis haszonélvezeti jognak lehet tekinteni. A bejegyzés szövegében foglalt ezen kitétel: „évi 200 K lakbérösszeg ellenében", nem teszi a bejegyzést határozatlanná vagy ellentmondóvá, mert a haszonélvezeti jog kifejezetten, világosan be van jegyezve, mig ezzel szemben más jog is. pl. bérleti jog határozottan, kifejezetten bejegyezve nincs. Árverés esetében a vhtási törvény 163. §-a feltétlenül alkalmazandó, mert haszonélvezeti, tehát „szolgalmi jog van bejegyezve"; a telekkönyv tartalmát pedig mindaddig, amig annak rendje és módja szerint meg nem változtatják (pl. a rdtás 168. §-a alkalmazásával), ugy kell venni, ahogyan van. A tkvi hatóság az említett §. rendelkezéseinek alkalmazása vagy mellőzése kérdésében hozott (akár jogerős, akár nem jogerős) határozatát hivatalból nem változtathatja meg. Ilyen határozatot ugyanis az árverés elrendelésével kapcsolatosan — azzal egyidejűleg — lehet csak hozni, árverést pedig a vhtási törvény 144. és 146. §-ai szerint csak kérelemre lehet elrendnlni. A korábbi határozatnak alapul szolgált kérelemre sem alapitható az ujabbi határozat, mert ezt a kérelmet a tkvi hatóság már elintézte. Haszonélvezeti jog bejegyezve lévén, az ezen bejegyzés szerint jogosított fél (abban az esetben természetesen, ha az árverés a haszonélvezeti jog fentartása nélkül történt) a vhtási törvény 191. §-a alapján kérheti, hogy „a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégítése utáni maradványa" birói letétbe kelyeztessék, vagy a vhtási törvény 202. §-a értelmében gyümölcsöztettessék és a kamatjövedelem neki kiadassék. Ezzel a kérelemmel szemben a vhtási törvény 197. §-ának ötödik bekezdése szerint csupán a bejegyzés érvényességét lehet kifogásolni. Ugyanazon §. hatodik bekezdése szerint ilyen kifogással csak az élhet, aki a bejegyzést a tkvi rendeletek értelmében keresettel megtámadni jogosítva van. Ilyen (kitörlési) keresetet pedig a tkvi rendeletek szerint csak a „bekebelezés által jogaiban sértett fél" vagyis az van jogosítva indítani, akinek javára ugyanazon hányadra a szóban forgó bejegyzéssel egyidejűleg tulajdonjogot jegyeztek be (mert csak ennek joga szabadul a kitörlés által tehertől), továbbá — a fennálló joggyakorlat szerint — ennek jogutóda. Tehát csakis ilyen keresettel folyamatba tett perrel lehet afölött dönteni, hogy érvényes-e a bejegyzés, avagy érvénytelen? Az érvénytelenség azután lehet alaki vagy anyagi érvénytelenség. A szóban levő bejegyzés alakilag érvénytelen, mert anuak elrendelésénél figyelmen kivűl hagyatott a tkvi rdrás 122. §-nak az a rendelkezése, mely