Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A 39000/1906. I. M. számu igminiszteri rendelethez

i5 íyossagát kifogás utján sikeresen megtámadni akkor is, ha az ügylet az ö követelése kielégítésére szolgálható egyedüli fedezeti alapnak elvonása céljából az egymással szerződő feleknek az ő irányában fenforgó rosszhiszemű eljárása mellett jött létre. (Kir. Kúria 1901. június 12-én G. 213. sz.) 23. Jogszabály az, hogy az ingatlan tulajdonjoga csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető meg, és hagy a tulajdonos a tulajdonjog kizárólagosságánál fogva, annak birtokából mindenkit kizárhat, illetőleg amennyiben a birtokban megháborittatott, annak visszabocsátását és kárának megtérítését a birlalótól jogszerűen követelheti, következően a telekkönyvi tulajdonjogi bejegyzés alapján az ingatlan birtokára érvényesített jog sikerrel csak azon az alapon támadható meg, hogy a birlaló arra erősebb joggal bir, vagy hogy birtoklása a tulajdonos tényén alapszik. (Kir. Kúria 1901. június 14. I. G. 214/901. sz.) 24. Ha a társtulajdonos tulajdonostársaival együttesen az osztatlan közös vagyon kihasználása, illetve kezelése iránt már rendelkezett, úgy ezt a rendelkezést, amely a közös tulajdonosok között is egyúttal a közös vagyon kezelése iránti szerződés hatályával bir, a tulajdonostársak beleegyezése nélkül egyoldalúan meg nem változtathatja. (Kir. Kúria 1901- június 18. 228/1901. sz. Jogt. Közi. 1901 : 41.) 25. Az 1881 : LX. t.-cz. 188. §-a szerint az adótartozás sorozása csak abban az esetben mellőzhető, ha az adókimutatásnak beterjesztése körül a kincstár képviselőjét mulasztás terheli. (Kir. Kúria 1901. június 20. 3506/901. sz. Jogt. Közi. 1901: 39.) 26. Egymagában az a körülmény, hogy a vagyonközösség megszüntetése iránti kereset egy jószágtestnek nem valamennyi birtokrészletére nézve tétetett folyamatba, a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhat; a telekkönzvi jószágtestnek, ugy egyes birtokrészleteí lejegyzésével, mint az egyes birtokrészletek feldarabolása és lejegyzése melletti megosztása (telekkönyvi rendtartás 135. §.), valamint az egyes birtokrészletek árverés utján való eladása (1881 : LX. t.-cz. 155. és 172. §-ai) a törvény által meg van engedve. (Kir. Kúria 1901. június 25. 2194/1901. sz. Jogt. Közi. 1901 : 48.) 27. A vagyonközösség megszüntetése a társtulajdonosok közös érdekesnem oly kötelezettség, mely a perköltség fizetését maga után vonja. (Kir. Kúria 1901. június 25. — 2849. sz. Ü. L. 1901 : 37.) 28. Harmadik személy a lezárolt ingóságokra tulajdonjogát a zárlat foganatosítása után is megfelelő per utján ép azon a módon érvényesítheti, mint ezt a foganatosítás előtt érvényesíthette volna. Ily jog harmadik személyt megillet az 1881. LX. t.-cz. 216. §-a hasonszerüségénél fogva, mely szerint a 214. §-ban körülirott eljárás szerint foganatosított végrehajtás által magát sértve érző harmadik személy a végrehajtásnak egészben vagy részben való megszüntetése iránt az illetékes bíróságnál keresetet indíthat, amivel egy tekintet alá esik, ha valamely zárlatszenvedönél harmadik személyt illető vagyontárgy vétetik zár alá. (Kir. Kúria 1901. évi jun. 26. 111. 27. sz.)