Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 10. szám - A telekkönyvi intézmény érdekében

220 A m. kir. igazságügyminiszternek Í907. évi augusztus 1-én 33,512/1907.1. M. száui alatt kelt i*enűelete, a Hazai Bank Részvénytársaság által kibocsátott á^l^jo-kal kamatozó kötvényeknek az 1897. évi XXXII. t.-cz. 22. §-ában felsorolt összes befektetési czélokra való elfogadása tárgyában. Valamennyi igazságügyi hatósághoz. Tudomásul vétel és miheztartás végett értesítem az igazságügyi hatóságokat, hogy a Hazai Bank Részvénytársaság által 100, 500, 1000, 5000 és 10,000 korona névértékű czimletekben kibocsátott 4V2°/o-kal kamatozó, 65 év alatt kisorsolandó kötvények az 1897. évi XXXII. t.-cz. 22. §-ában felsorolt összes befektetési czélokra elfogadandók, vagyis ezek a kötvények óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözöleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékul is elfogadtassanak akkor, amikor a biztosíték az erre vonatkozó szabályok szerint nem készpénzben teendő le. A m. kir. igazságügyminiszternek 1907. évi július 25-én 30,260 1907. I. M. szám alatt kelt rendelete, a felsópulyai kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása tárgyában. Az 1871. évi XXXI. t.-cz. 24. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartása mellett, a soproni kir. törvényszékhez tartozó felsópulyai kir. járásbíróságot a saját területére 1907. évi október hó 1. napjától kezdve telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel ruházom fel. 5ZERKE5ZTŐI ÜZEMETEK. A. €r. urnák. A birtokossági gyűlésen alkotott legelörendtartás a közös úrbéri legelőben való részesedésre jogosultaknak (társtulajdonosoknak) és a részesedés arányának meghatározására kizárólagos alapul nem szolgálhat. Az a kérdés, hogy kiknek, minő arányban képezi közös tulajdonát a közös úrbéri legelöterület, tisztán magánjogi kérdés, amelynek a szabályozása az 1894 : XII. t.-cz. értelmében a legelőrendtartásnak a keretén, söt egyáltalán a birtokossági közgyűlésnek a hatáskörén is kivül esik. A k.... i legelörendtartás egyébiránt nyilvánvalóan abból a feltevésből indul ki, hogy a közös legelőben való részesedés a külső fekvöség tulajdonától el nem választható és hogy ennélfogva ama részesedés aránya szükségképen függ a jogosult külső fekvöségeinek területétől. Mert csak ilyen feltevés mellett magyarázható meg, hogy a legelőrendtartás az úrbéri közös legelőilletöség használatára minden K—n külsőséggel biró ottani lakost jogosítottnak jelent ki és a legeltetést a 4 holdnál kevesebb külsőséggel bíróknak csupán díjfizetés ellenében engedi meg. Az úrbéri közös legelő jog szerint a volt úrbéresek és a velük közösségben maradt javadalmasok