Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám

148 módjára nézve határozó, ugj mint az árverési határidő megállapítása tekintetében is az eladandó ingatlanok összes kikiáltási ára értendő," az ugyanezen törvény 151. §-ának magyarázó jegyzetében pedig szintén hangsúlyozza, hogy „a határozó összeget az egy napon és helyen elárverezendő valamennyi ingatlan kikiáltási árából kell alakitani, habár egyenkint eladandó több jószágtestről vagy birtokrészletről van szó." Tudtommal ezzel a kérdéssel a szegedi kir. Ítélőtábla foglalkozott és az is az összérték számítás álláspontjára helyezkedett, kimondván, hogy az összes kikiáltási ár veendő számításba. 1904. évi deczember hó 14-én 6062/1904. p. számú határozatában ugyanis az áll, hogy: az 1881. LX. t.-cz. 152. §-ának 3-ik bekezdése szerint akkor, ha a kikiáltási ár összesen 600 koronát meghalad ugyan, de a 4000 koronát el nem éri, a hirdetmény kivonata, valamely helyi, ilyennek nem létében a legközelebb helyen megjelenő lapban egyszer közhírré teendő. (Dr. Márkus végr. törvény legújabb kiadás 221. lapján.) Az erre vonatkozó indokolás közölve nem lévén, ismeretlen előttem. De foglalkozott már ezzel a kérdéssel maga a d-i kir. Ítélőtábla is, mert a 3601/1905. p. számú végzésben kimondja, hogy: „Az 1881. LX. t.-cz. 152. §. harmadik bekezdésében foglalt jogszabály helyes értelmezése szerint, amely jogszabály a most emiitett törvény 187, illetve 176. §-a értelmében az utóajánlat tolytán elrendelt ujabb árverésre vonatkozó hirdetmény kibocsátásánál is megfelelően alkalmazandó, abban az esetben, ha az ugyanazon napra kitűzött árverésen, a részletenkint elárverezendő ingatlanok becsértéke külön-külön a 600 koronát nem üti meg, de együttvéve ezt az összeget meghaladja, az árverési hirdetménynek hírlapi közzététele nem mellőzhető. Az összes becsérték vagy mondjuk kikiáltási ár számításba vételének lehet csak helyes értelme s a törvény intencziója csak az lehet, hogy amikor értékesebb ingatlanok kerülnek árverés alá — álljanak azok egy telekkönyvi józságtestből, vagy egyes birtok részletekből, — akkor a nagyobb verseny elérése szempontjából szélesebb körű nyilvánosságra hozatalt rendel el a törvény a hírlapi közzététel által Nem állítom, hogy a telekkönyvi jószágtestek becsértékének külön-külön számítása a gyakorlatban nem helyesebb, s az életben talán több értelme is van ennek a számitásnak, mert ha például egy gazdának 30 drb földből álló I alatti, egy telekkönyvi jószágtestet képező ingatlana kerül árverés alá, mely parczellák egyenkint 200 koronát érnek meg, akkor ezeket a parczellákat, — ha