Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám

149 csak részletenkiüti árverés nincsen elrendelve, — csak egy és pedig olyan ember veheti meg, akinek 6000 koronája van, ez esetben tehát szükéges a nagyobb nyilvánosság, indokolt a hírlapi közzététel, hogy más vidékről is jöjjenek vagyonosabb vevők, akik a versenyt kiállják; mig ellenben, ha a 30 drb föld alatt van felvéve, s igy mindegyik önálló jószágtestet képezvén, külön kerül árverés alá, akkor nincs szükség nagy nyilvánosságra, mert 30 helyben lakó kisgazda is árverezhet s talán nagyobb eredményt is fog produkálni és a mi valószínű, ilyen árverésre más vidékről vevőket hívni czéltalan, mert el sem jönnének, mivel parczellánkénti vásárlásba bele nem bocsájtkoznak. Ha elvül fogadjuk el azt, hogy a hírlapi közzététel a nagyobb nyilvánosság, fokozottabb verseny kifejtése végett van a törvényben kontemplálva, akkor a gyakorlatban a most közölt eset szerint, s ezt más számtalan példa is igazolja, csak akkor van értelme a hírlapi közzétételnek, ha az egyes telekkönyvi jószágtest értéke haladja meg a törvényben előirt érték határt, de mivel a tövényből ezt a helyesebb gyakorlati elvet kimagyarázni nem lehet, akkor a törvény betűjéhez kell ragaszkodni, mivel az alaki törvény széleskörű magyarázatot nem tür meg, s a formát be kell tartani a jogegység érdekében, ha mindjárt az anyagi igazságnak bizonyos hátrányára is, mert nagyobb hátrány a jogszolgáltatásra az, hogy az alaki törvényt egyik helyen szigorúan a formához ragaszkodva magyarázzák és alkalmazzák, mig másutt összhangzásba hozzák az anyagi igazsággal. A jogkereső közönség . nem lévén tisztában, hogy melyik biró minő álláspontot fog elfoglalni, belemegy ügye elintézésének bizonytalan kimenetelébe, mit a közlött esetben is, ahol ügygondnok költség megfizetésére lett kötelezve s ezt az ügyvédnek kell megfizetni a sajátjából, jóllehet abban a meggyőződésben volt és van ma is, hogy neki van igaza. A végrehajtási törvénynek a kikiáltási árra vonatkozó 147, 151, 152. §-aiból nem lehet azt kimagyarázni, hogy a jószágtestek szerinti megkülönböztetésnek helye volna; ezen §-okban jószágtestekről említés téve nincs, hanem csupán „ingatlant" vagy „ingatlanokat" említ a törvény. A végrehajtási törvény 147. §-a igy intézkedik, „ha az ingatlanok kikiáltási ára 1000 koronát meghalad", amiből csak az következhetik, hogy nem az egyes telekkönyvi jószágtestek, hanem az összes elárverezendő ingatlanok kikiáltási árát kell érteni; a 151. §. szintén csak ingatlant emlit, amikor azt rendeli, hogy „ha a